Főrendiházi irományok, 1906. V. kötet • 279-312. sz.
Irományszámok - 1906-283
283. szám. 105 A pálya épitését engedélyes az engedélyokirat keltétől számitott í l /2 év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartozik. 5. §. A vasút kiépítése és üzlete czéljaira a kisajátitási jog az 1881» évi XLI. törvény czikk értelmében ezennel engedélyeztetik. Engedélyes a kisajátitási és kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyiban, amennyiben a birói útra nem tereitettek volna, a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni tartozik. 6. §. A Kaposvár-Kaposmérő, Rigócz és Barcs állomásokhoz, illetve forgalmi kitérőkhöz való csatlakozás, az ennek folytán szükséges uj épitkezések és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásoknak és forgalmi kitérőknek, úgyszintén a m. kir. államvasutak kaposvár-kaposméröi, illetve a királyi szabadalmazott pécs-barcsi vasút rigócz-barcsi vonalrészének közös használata iránt engedélyes a magyar királyi államvasutak igazgatóságával, illetve ennek, mint a pécsbarcsi vasút üzletét kezelő vasútnak közbenjöttével a királyi szab. pécs-barcsi vasúttársasággal és a császári királyi szabadalmazott déli vaspályatársaság igazgatóságával, a kereskedelemügyi magyar királyi minister előző jóváhagyásának fentartása mellett, egyezségre lépni köteles. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomáson szükségessé váló uj épitkezések és átalakitások költségeit engedélyes az uj építési tőkéből fedezni tartozik. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet ; viszont azonban köteles engedélyes más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (peagejog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasutján való átvezetése, akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. Amennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsi-kölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti utón az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7. §. Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 3,203.000 K. azaz: hárommilliókettőszázháromezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 204.000 koronát tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges Összeget Főrendi iromány. V. 1906-1911, 14
