Főrendiházi irományok, 1906. III. kötet • 187-251. sz.

Irományszámok - 1906-209

200. szám. 145 sitő hivatalok a költségek megtérítése fejében időszakos vagy állandó kiren­deltséget tarthatnak az illető ipartelepen, feltéve, hogy az illető vállalat a kirendeltségnek működéséhez szükséges összes műszaki felszerelések költségeit fedezi és megfelelő helyiséget bocsát rendelkezésre Az időszakos hitelesítést a mértékhitelesítő hivatalok személyzete oly­képen teljesiti, hogy az illető hivatal kerületéhez tartozó, a kereskedelemügyi minister által rendeletileg kijelölendő központokban két-két évi időközökben megjelenik s az időszakos hitelesítésre kötelezett mértékek és mérőeszközök eme hitelesítését rendszerint az illető község (város) elöljárósága által e czél­ból rendelkezésére bocsátandó alkalmas helyiségben, esetleg a fél kívánatára és költségére magánál a félnél eszközli. A mértékhitelesítőknek az időszakos hitelesítési központokba való meg­érkezése és hivataloskodásának ideje az illető központokhoz tartozó vala­mennyi kö?ség elöljáróságai által az ott szokásos módon, legalább nyolcz nappal a hitelesítő megérkezése előtt közhírré teendő. A javított, módosított vagy igazított mértékeknek és mérőeszközöknek a 16. §. értelmében netán szükséges újrahitelesítéséről a javítást, módositást vagy igazítást eszközlő iparos köteles gondoskodni és ennek elmulasztásáért felelős. Annak ellenőrzése, vájjon a közforgalomban használatban lévő mértékek és mérőeszközök a jelen törvény 16. §-ában előirt hitelesítési bélyeggel el vannak-e látva, rendőrhatóságnak képezi feladatát. A közforgalomban lévő mértékek és mérőeszközök helyességének ellen­őrzése a mértékhitelesítő hivatalok kötelessége. E végből a mértékhitelesítő­nek jogában áll bármely közforgalmi mórtéket és mérőeszközt megvizsgálni és az e törvénynek meg nem felelő mórtékeket és mérőeszközöket előzetes hivatalos zár alá helyezni. A hitelesítő vizsgálatának eredményéhez képest köteles a megállapitott szabálytalanságokat a büntető eljárás megindítása végett az illetékes hatóságnak feljelenteni. 22. §. Mértékhitelesítőnek csakis oly magyar állampolgár alkalmazható, a ki a mértékhitelesítők részére előirt s a kereskedelemügyi minister által rende­letileg szabályozandó szakvizsgát a központi mértékügyi intézet előtt sike­resen letette. Mértékhitelesítő szakvizsgára csak azok bocsáttatnak, a kik a magyar korona területén levő valamely állami felső ipariskolát sikeresen végezték, vagy ennél magasabb rendű műszaki képesítéssel bírnak. Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi minister, hogy azokat, a kik a jelen törvény kihirdetésének időpontjában mint hitelesítők máris alkalmazásban állanak, a fent előirt képzettség kimutatása nélkül is szakvizsgára bocsáthassa. Mértékhitelesítő nem lehet sem ipari vagy kereskedelmi vállalatnak részese, sem ilyennek alkalmazottja, s nem viselhet egyidejűleg, más köz­hivatalt. A mértékhitelesítő működését csakis a hivatali eskü szabályszerű letétele után kezdheti meg. Főrendi iromány. Tíl. 1000—1911. ig

Next

/
Thumbnails
Contents