Főrendiházi irományok, 1906. III. kötet • 187-251. sz.
Irományszámok - 1906-207
116 207. szám. ezt a rendszert egyelőre csak ott valósitotta meg, a hol annak szüksége leginkább vált érezhetővé. Ez azonban nem lehet ok arra, hogy azt ma, a mikor annak helyességét a gyakorlat kimutatta, tovább ne fejleszszük. Ezen továbbfejlesztés iránt tesz a javaslat kezdeményező lépést, a mikor lehetővé teszi a kir. Ítélőtáblákhoz kinevezett bíráknak helyi előléptetését. A czél, a mely ezen kiterjesztésnél a javaslat előtt lebegett, az volt, hogy a kir. Ítélőtáblák oly érdemes birái, a kik ezen vagy ennek megfelelő birói vagy ügyészi állásban már hosszabb ideje szolgálnak, érdemeik elismerését előlépés által eddigi alkalmazásuk helyén és eddigi szolgálati minőségükben is megkaphassák. A javaslat ezzel az itt szóban forgó birói kaianyagi helyzetét is jelentékenyen javítja és egy régen és ismételten hangoztatott óhaját valósítja meg. Ezen kiterjesztésen kívül és azzal kapcsolatban, a javaslat a helyi előléptetés mai rendszerének némely hiányait is kiküszöbölni kívánja. Az 1891. évi XVII. t.-czikk ugyanis, a helyi előléptetés fent kifejtett czéljával ós alapgondolatával némileg ellentétben, a helyi előléptetésben részesülő helyzetét nem tette mindenben egyenlővé azzal a helyzettel, a melybe az illető jutott volna, ha nem helyi előléptetésben, hanem a megfelelő magasabb állásra való kinevezésben lett volna része. így a kir. curiai birói czímmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki elnökök az 1891. évi XVII. és az 1893. évi IV. t.-czikkek szerint a kir. curiai birákkal ellentétben a fokozatos előléptetéstől el lettek zárva. Ők mindig csak a kisebb (másodosztályú) curiai birói fizetést kapják, a mit csak részben egyenlít ki az, hogy tiz és azontúl minden további öt óv után korpótlékban részesülnek. Hátrányosabb a kir. itólőtábla-birói, illetőleg főügyészi helyettesi czímmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki birák, járásbirák és ügyészek helyzete is, szemben a kir. Ítélőtáblák bíráinak helyzetével. A mellett, hogy javadalmazásuk szintén csak a másodosztályú táblai birói, illetve főügyészi helyettesi fizetésre lett korlátolva, az 1891. évi XVII. t.-cz. 50. §-a még kifejezetten is kijelentette, hogy őket a kir. ítélőtáblák birái stb. a rangsorban minden esetre megelőzik. Ezt a rendelkezést a törvényjavaslat indokolása elkerülhetlennek jelezte azért, mert különben megtörténhetnék, hogy a kir. itólőtábla-birói czímmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki bíró vagy járásbiró azt az elnököt, a főügyészi helyettesi czímmel ós jelleggel felruházott kir. ügyész azt a főügyészi helyettest, a kinek felügyelete alatt áll, rangban megelőzné. A helyi előléptetésben részesülőknek ezt a kedvezőtlenebb helyzetét a kir. Curia bíráinak, illetőleg a kir. ítélőtáblák bíráinak helyzetével szemben továbbra is fentartani, nem mutatkozik czélszerűnek. A helyi előléptetés rendszerének intézményes szabályozása a rendszer alapgondolatának csak akkor fog megfelelni, a kitűzött czél elérését csak akkor fogja teljesen biztosítani, ha a helyi előléptetésben részesülők helyzete — rang és javadalmazás tekintetében — minden irányban teljesen azonos azokéval, a kik helyi előléptetés helyett a megfelelő rendes előlépósben részesülnek. A javaslat ezért a kir. curiai birói czímmel ós jelleggel felruházott kir. törvényszéki elnökök, a kir. itélőtábla-birói, illetőleg kir. főügyészi helyettesi czímmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki birák, járásbirák ós ügyészek állását minden tekintetben egyenlősiti a kir. Curia bíráinak, illetőleg a kir. Ítélőtáblai birák és főügyészi helyettesek helyzetével. Természetesen ugyanerre az álláspontra helyezkedik a javaslat a kir. curiai birói czímmel ós jelleggel ezentúl felruházható kir. Ítélőtáblai birák tekintetében is.
