Főrendiházi irományok, 1906. III. kötet • 187-251. sz.

Irományszámok - 1906-206

206. szám. 109 A marokkói konzuli biróságok hatáskörének eme kiterjesztésére vonatkozik a jelen törvényjavaslat 2. £-ának második bekezdése, a mely szerint az eljárásra illetékes hatóságokat a ministerium rendeleti utón fogja meghatározni. Hogy e tekintetben a ministeriumnak hogyan kell eljárni, arról külön intézkedni nem szükséges, mert e részben az 1891: XXXI. t.-cz. 2. és 18. §-ai irányadók. A 2. §. harmadik bekezdésében ki kellett mondani, hogy a 2. §. első bekezdése értelmében vétségeknek tekintendő büntetendő cselekmények miatt a magyar korona országaiban a terhelt személye ellen semmiféle eljárásní vagy büntetésnek helye nincs, mert a szóban forgó cselekményekórt, a melyok Marokkóban az ottani közérdekek megóvása végett esnek büntetés alá, a ter holtet Marokko határain túl is magyar korona országaiban megbüntetni nem volna indokolt, másrészt pedig nem állana e cselekménjmek súlyával arányban, ha a terhelt, a ki Marokkóból a főokmány valamely büntető rendelkezésének megszegése után a magyar korona országaiba jött, itt eljárás alá vonatnak oly czélból, hogy a marokkói konzuli biróság elé visszakisórtessék. A 3. §. tartalmazza a főokmány eredeti franczia szövegét és annak magyar forditását. Budapest, 1906. évi deczember hó 6-án. Wékerle Sándor s. /.„ ni. kir. ministerchiöh.