Főrendiházi irományok, 1906. II. kötet • 113-186. sz.

Irományszámok - 1906-178

178. szám. 385 megállapítva, hogy szabadhajózásunknak az eddigi állapottal szemben tágabb fejlődési tere legyen. Azon ujitás, hogy az uj törvény alapján a hajóbeszerzési, a járat- és az építési segélyek külön-külön rovatokon fognak előirányoztatni, tisztán czél­szerüségi alapon nyugszik, a mennyiben ugyanis csak azt czólozza, hogy a vállalatoknak a különböző teljesítmények czímén igényelhető összegek felől előzetes tájékoztatást nyújtson. Ujitást tartalmaz a javaslat 19. £-a, mely szerint az új törvény alapján utalványozandó segélyek 3°/o-a a tengeri hajókon szolgáló személyzet nyug­díjintézetének megalapítására fordittassék. Tengerészeink az Adria magyar királyi tengerhajózási részvénytársaság kapitányait és gépészeit kivéve, szolgálatképtelensógük esetére ez időszerint biz­tos ellátásra nem számithatnak s ilyen a hátramaradó özvegyek és árvák részére sincs biztosítva. A segélyalapok csak egyes esetekben nyújtanak segélyeket s a mai állapotok között ezek sem rúgnak többre havi 10—16 koronánál, a mi a legszűkebbre mért fentartási szükségletek fedezésére sem elegendő. Egy általános nyugdíjintézet az ahhoz szükséges tőkék megszerzése, illetve gyűjtése végett csak hosszabb idő múlva lesz működésbe helyezhető, de annál sürgősebb, hogy legalább az alap, a melyen egy ily intézet kiépül­het, végre megteremtessék. A javaslat 20—24. §§-aiban foglalt adó- és illeték-kedvezmények általá­ban véve azonosak azokkal, melyeket a szabadhajózás érdekében már az 1893. évi XXII. törvényczikk felállított. Némi töbl»kedvezményt nyújt az új javaslat abban az irányban, hogy az államsegélyből eredő jövedelem az e tekintetben felmerült kételyek eloszlatás;i végett kifejezetten adómentesnek nyilváníttatott, továbbá, hogy a kedvezményes elbánás nem csupán új rész­vények kibocsátásának esetére, hanem az elsőbbségi kölcsönökre nézve is, mely utóbbiak kibocsátása a részvényesekre nagyobb megterheltetést jelent, szintén kiteijesztetett. Az 1893 évi XXII. törvényczikk 13. §-a a kisparthajózási vállalatok közül csak a részvénytársaságoknak nyújtott kedvezményt ; ez a javaslat 23. §-ában a kisparthajózást űző összes vállalatok javára lett kiterjesztve, mivel a kisebb vállalatok a támogatásra még inkább rá vannak szorulva. Azon módosítás, hogy a szabadhajózásról szóló törvény az állammal szerződéses viszonyban álló vállalatokra, a mennyiben azok a szerződós alap­ján nem segélyeztetnek, szintén kiterjesztessók, az adómentesség szempont­jából is fölvétetett. A javaslat 25. §-a figyelembe veszi azon körülményt, hogy az Adria társaság egyes szerződéses járatait (1. 1901. évi VII. t.-czik 9. §. 4. bekezd.) jogosítva van idegen gőzösökkel teljesíteni. Erre való tekintettel azon uj határozat vetetett fel a törvényjavaslatba, hogy szerződéses vállalatok sza­badhajózási segélyekben csak akkor ós arra az időre részesithetők, ha ós a meddig a szerződéses szolgálatot rendesen saját hajóikkal látják el. Tekintettel arra, hogy a segélyekre fordítható összeg korlátozása a fen­tiek szerint nem volt mellőzhető, a javaslat 26. §-a gondoskodik arról, hogy a segélyezés reményében megrendelt uj hajó számára kilátásba helyezett segély az építés tartama alatt esetleg korábban beszerzett más hajóért igénybe vehető ne legyen, vagyis hogy a vállalat, mely a segélyre való számítás nélkül a hajót meg sem rendelte volna, csalódásnak kitéve ne legyen. Hogy ezen jogosítván}^ azonban visszaélésekre fel ne használtathassék, a javaslat kiköti, hogy az illető vállalat, a mely a segélyekre nézve elsőbbségi jogot nyer, biztosítékot letenni tartozik IVÍrendi iromány, ff, 190(3—1911. 49

Next

/
Thumbnails
Contents