Főrendiházi irományok, 1906. II. kötet • 113-186. sz.
Irományszámok - 1906-178
178. szám. 38 J tok annak kiküszöbölését üzleti okokból nagyon kivannak — hazai tengerhajózásunk egészséges fejlődése, valamint a segélyezés jogczímének indokoltsága érdekében mellőzhetlennek tartom. A javaslat 6., 14. és 15. §§-ai a korábbi javaslathoz képest hazai vastermelésünk és hazai iparunk nagyobb támogatása végett több módosítást tartalmaznak ; nevezetesen kimondja az uj javaslat, hogy csak oly hajóépités segélyezhető, mely belföldi gyárban történik és melynél a felhasznált anyagnak legalább egyharmadrésze belföldről származik. Kimondatott továbbá, hogy a hajónak összes gépberendezései hazai gyárban kószitendők s hogy külföldről származó alkatrészek kivételes esetekben is csak annyiban használhatók fe] a gyártásnál, a mennyiben azok értéke a létesitmóny teljes értékének 3°/o-át meg nem haladja. A mi a hajóépitési segélyek mérvet illeti, ez körülbelül megfelel annak, a melyet az 1895. évi XXXIV. t.-czikk megállapított, különbség van azonban abban, hogy a segély többé nem egyedül a hajóépítő, illetve a gépgyár számára van szánva, hanem — mint ezt már a korál »hi javaslat is tette - az épitő és az épittető között osztatik meg. A gyárat illető sególytétel ennélfogva jelentékenyen alacsonyabb, mint az eredetileg számításba Vétetett, de ez kiegészítést talál azon ségélytöbbletben, melyet a hajótulajdonos azon a czímen fog kapni, hogy hajóját hazai gyárból szerezte be. E megosztás ozólja az; hogy a hajómegrendelésnél szemben álló ügyfelek mindegyike saját érdekénél fogva serkentessék a hajónak hazai gyárban való építésére ós hogy ezen érdekkap« csolat a felek közötti megegyezést megkönnyítse. Minthogy e javaslat alapján a hajó megrendelők közül természetszerűleg csak a hazai liajósvállalatokat segélyezhetjíik, ebből következik, hogy hazai gyáraink külföldi megrendelés esetén, a mikor csak a gyárat illető sególyrósz* let kerülhet engedélyezésre, alárendeltebb helyzetbe fognak jutni. Tényleg azonban nem lehet feladatunk, hogy hajógyártásunk segélyezésével a külföldi tengerészet számára ugyanazokat az előnyök«-t; nyújtsuk, mint a melyet saját tengerószetünk fejlesztésének egyik eszközéül felállítunk; ellenkezőleg, általános közgazdasági érdekünk fűződik ahhoz, hogy a hazai gyárakai, a külön segélyezés ellenében elsősorban hazai czél szolgálatában igyekezzünk foglalkoztatni. Hajóópitőiparunk kellő kihasználása és támogatása megkívánja, hogy segélyben részesített vállalataink a hajóikon szükséges javítási és átalakítási munkákat hazai gyárban végeztessék. E tekintetben a javaslat 27. §-ának 3. pontja általános szabályi tartalmaz, de különös ázigorra] kezelendő ezen követelmény abban az esetben, ha a hajótulajdonos a hajónak vagy gópr berendezésnek hazai gyárban történt beszerzése czímón még külön segélyt is élvez. Ezért a javaslat 7. §-a előírja, hogy jelentékenyebb javítási munkálatoknak külföldön történő végeztetése esetén a külön segélyek beszüntetendők, hacsak hivatalosan nines igazolva, hogy az illető munkálat végrehajtásává] valamely hazai kikötőbe való visszaérkezésig várni nem lehetett Bajóépitésünk segélyezésénél kiváló szempont fordítandó arra, hogy hajógyárainRban mennél jobb es tökéletesei))? hajók megrendelését mozdítsuk elő. K czólt szolgálju, a javaslat 8. §-a, a mely megállapítja, hogy a hazai gyárban hazai anyagból s Legalább L500 bruttó tonnatartálommal épült azon hajók, melyek a hivatalos próbajáraton óránkint t<">U> mini 12 tengeri mórttold sebességet fejtenek !<'- l;2 tenger mértföldtŐl kezdve minden teljes tengeri mértföldnyi többsebesség uf ;i 11 ö — 5°/o-kal maga sal >1 » I »; -szerzési segélyben fognák részesittetni. Már a fentiekben utaltam arra,, hogy a szabadimjózás segélyezésénél a
