Főrendiházi irományok, 1906. II. kötet • 113-186. sz.
Irományszámok - 1906-178
178. szám. 379 mellőzni, az illető fél nem lesz kötelezve ezen előnyös járatról okvetlen lemondani, mert az annak elvállalásával elmaradó hazai járat nem teljesítése folytán csak az illető évre eső részlet fog a beszerzési segélyből visszatartatni ós minden fél számitást tehet, hogy reá nézve az adott esetekben üzletileg az illető külföldi járat elhagyása, avagy az az évre eső segélyrészletről való lemondás lesz-e előnyösebb. A törvényjavaslat többi határozatait, különös tekintettel a korábbi javaslatokhoz képest felvett ujitásokra, a következőkben van szerencsém indokolni : Az 1. §. felsorolja a segélyeket, melyek a szabadhajózási hajók után engedélyeztetnek. Az osztrák törvénynek az a határozata, mely kifejezetten utal arra, hogy az ott segélyezhető hajók legalább kétharmadrészben osztrák állampolgárok tulajdonában kell, hogy legyenek, megfelelő alkalmazást nem igényel, mivel a tengeri kereskedelmi hajók lajstromozásáról szóló 1879. évi XVI. t.-czikk értelmében magyar tengeri kereskedelmi hajónak csak az tekintetik, illetve a magyar lajstromokba csak az a hajó iktatható be, a mely legalább kétharmadrészben magyar állampolgárok, avagy a magyar korona országaiban székelő részvénytársaságok birtokában van. Elégséges ennélfogva a segélyigényt általában véve a magyar hajókra kimondani, mely megjelölésben azon követelmény, hogy a hajók legalább kétharmadrészben magyar vállalatok tulajdonában legyenek, valamint az is, bogy a hajóknak a magyar korona országai területén kell anyakikötővel birni, az 1879. évi XVI. t.-czikk rendelkezései szerint már benfoglaltatik. A 2. §-ban a korábbi javaslatokhoz képest azon újítás foglaltatik, hogy a hajóbeszerzósi segélyek egysógtétele netto tonnák helyett brutto tonnánként van megállapítva. Oka ennek az, hogy a brutto és netto tonnatartalom közötti különbség rendszerint annál nagyobb, mennél erősebb és tökéletesebb a hajó gépszerkezete és különösen a gyorsabb járatú hajók, a melyeknél a nagyobb mennyiségben fogyasztandó kőszén kószletbentartása miatt is a tonnatartalom nagyobb részét kell a kihasználható rakterületből elvonni, sokkal nagyobb brutto tonnatartalmat tüntetnek fel,* mint az egyenlő netto tonnatartalommal bíró közönséges lassú járatú hajók. A segélynek netto tonnák szerint való engedélyezése esetén tehát a jobb és tökéletesebb hajók aránya lag kisebb támogatásban részesülnének, a mi pedig kerülendő, mivel éppen a jobb ós tökéletesebb hajók beszerzésének előmozdítására kell törekednünk. A sególytóteleknek jelzett átszámításánál az irányelv az volt, hogy az uj tétel alapján az eddigi szabadhajózási hajók szerkezetének megfelelő uj hajók segélye körülbelül ugyanoly támogatást képezzen, mint a melyet az osztrák szabadhajózás élvez. A segélynek alacsonyabb mértékben való kiszabása saját vállalataink versenyképessége érdekében volt mellőzendő. Az uj segélytételek szabadhajózásunk számára 15 éven át 80 korona, segélyt biztosítanak brutto tonnánként. Szabadhajózási hajóink meglevő állományát véve alapul, 16 hajó közül egy hajóra átlag 3.277 brutto tonna esik, vagyis egy ily átlaghajó az uj törvény szerint 15 éven át 262.160 korona beszerzési segélyben részesülne. Ugyanezen hajó, mely a közölt alapon eszközölt átlagszámítások szerint 2.147 tiszta tonnatartalommal bír, az osztrák törvény szerint 15 éven át 251.199 korona segélyben részesülne. A különbség tehát a magyar hajó javára lU.961 korona,, de ebből levonandó az uj beszerzési segélyünkből a, törvényjavaslat 19. §a értelmében alapítandó nyugdíjintézet javára rendelt 3°/o, vagyis 7.865 korona, úgy hogy a tényleges többlet 15 évre csak 3.096 korona, vagyis évi átlagban az egész hajó után alig haladja meg a 200 koronát. 48*
