Főrendiházi irományok, 1906. II. kötet • 113-186. sz.
Irományszámok - 1906-178
178. szám. 375 A 7000 tonnásnál nagyobb gőzösöknél és az 1000 tonnásnál nagyobb vitorlásoknál a többletet képező tonnatartalom a segély engedélyezésénél figyelmen kivül hagyatik. A segélyek az esetben, ha a gőzös a próbjáraton félrakománynyal nem ér el óránként 12 tengeri mértföld sebességet, 5°/o-al, ha 11 tengeri mértföld sebességet sem ér el, 10%-al csökkennek. A nemzetközi parthajózási forgalomban teljesített járatokéit a segélynek csak 2 /s-a jár. Ha a hajó Francziaországból való elindulásától számítva, visszaérkezéséig nem végez annyi szállítást, hogy átlag számítva az út harmadrészére legalább egyharmad rakomány jusson, a segélyre való igénynek nincs helye Az 1906. évi április hó 19-én kelt franczia törvény a hajóépítés előmozdítására a következő segélyeket állapította meg: vas vagy aczélból épült gőzösökért brutto tonnánkónt 145 frank, ugyanilyen vitorlásokért 95 frank. Ezek a segélyek a törvény első óvóben járnak, ezentúl évenként 4 frank 50 centime, illetve 3 frankkal csökkennek, a 11-ik évtől kezdve pedig állandóan 100, illetve 65 frankkal számittatnak. A fahajók után, ha 150 tonnásnál nagyol>bak, 40 frank, ellenkező esetben 30 frank építési segély engedélyeztetik brutto tonnánként. A gépberendezésekért az új segély a törvény első óvóben 100 kg-kónt 27 frank 50 centime-ra emeltetett, a 10-ik óv végéig évi 75 centime csökkenéssel, mig a 11. évtől kezdve a segély állandóan 20 frank marad. Mint már említve volt az 1906. évi április 19-iki törvény az üzemsegélyeket is újra szabályozta. E szerint az üzemsególy a hajók 12 éves korának betöltéséig engedélyeztetik s kitesz brutto tonnánként és üzemnaponként: 1. a gőzösöknél 4 centime-ot a tonnatartalomnak 3000 tonnáig terjedő részénél, 3 centime-ot a 3001-től 6000 tonnáig terjedő rászórt és 2 centime-ot a 6000 tonnát meghaladó részért ; 2. a vitorlásoknál 3 centime-ot 500 tonnáig, 2 centime-ot a tonnatartalomnak 500 ós 1000 közti részéért és 1 centime-ot az 1000 tonnát meghaladó részért. Azon különleges feltótelek, melyeket fentebb a járatsególyek érdembehozatalára nézve felemiitettem, az üzemsególyt illetőleg némi megszólításokkal terjesztettek ki; nevezetesen kimondatott, hogy az üzemsególy 15°/okal csökken, ha a félrakománynyal teljesített próbajáraton a 9 mórtföldet meghaladó sebesség a teljes 10 mértföldet nem éri el, a 9 mórtföldnól kisebb sebességű hajók pedig egyáltalában nem számithatnak segélyre. Ellenben azok a hajók, melyeknek sebessége legalább 14 tengeri mórtföldet tesz ki 10%-kal, a 15 mórtföldes hajók 20°/o-kal ós a 16 mértföldes hajók 30°/o-kal felemelt üzemsególyben részesülnek. Abban az esetben, ha a hajók átlag számítva összes útjaik fele részében legalább félrakományt nem szállítottak, az üzemsególy 10°/o kai csökken. Hogy az üzemsegély igénybe vehető legyen, ki kell mutatni, hogy az erőhatalom folytán előállott akadályoktól eltekintve, a hajó átlag naponként a következő hosszúságú utakat tette meg: 90 tengeri mértföldet, ha a hajó sebessége legalább 14 mórtföld, 85 mórtföldet, ha a sebesség 12—14 mértföld között van ós igy fokozatosan kevesebbet, napi 55 icngeri mértföldig, mely a 9 mértföldes hajók számára van előírva. A vitorlások átlag napi 35 mértföldnyi ut megtételére vannak kötelezve. Olaszország az 1885. évi deczember hó 6-án kelt törvény nyel saját hajóépítő iparát és hajózását ugyanazon rendszer szerint segélyezte, mint a melyet a fentebb ismertetett 1881-iki íranczia törvény felállított. E törvény értelmében vas- és aczólhajók építéséért 60 lira, fából készült vitorlásokért 15 lira segély engedélyeztetett brutto tonnánként, továbbá a hajógépekért indikált lóerőnként 10 lira és a kazánokért 100 kg.-ként 6 líra segély adatott. A járat-
