Főrendiházi irományok, 1906. II. kötet • 113-186. sz.
Irományszámok - 1906-177
354 177. szám. forgalom érdekében bizonyos küldemények nálunk is illetékmentességben legyenek részesíthetők, s hogy a csomaggyüjtő szolgálattal iparszerüleg foglalkozó vállalatok az illetéket átalányösszegben róhassak le. Az erre vonatkozó felhatalmazás à 14. szakasz 6. bekezdésében foglaltatik. Az illeték új szabályozásának legnagyobb előnye abban rejlik, hogy világos, egyszerű, az adatszolgáltató felekre nézve igazságosabb s az adatok megbízhatósága szempontjából sokkal inkább megfelel, mint a jelenleg érvényben álló. E mellett pénzügyileg is előnyös, a mennyiben az erre vonatkozólag tett részletes számitások szerint a statisztikai illetékből befolyó bevétel az új szabályozás folytán előreláthatólag emelkedni fog, mely bevételi többletet a statisztika fejlesztésére szándékozom fordítani. Megjegyzem még, a mire részben már fentebb is utaltam, hogy e bevételi többletben fog fedezetet találni azon feldolgozási költségtöbblet is, a mely annak következtében áll elő, hogy ezentúl a többféle árút tartalmazó, több csomagból álló küldeményekről is az adatszolgáltató felek csak egy árunyilatkozatot fognak kiállitani, a mély árunyilatkozatnak a rajta felsorolt minden egyes árúra vonatkozó összes adatait maga a statisztikai hivatal fogja külön lapokra kivonatoltatni. Önként értetik, hogy ez az eljárás, a m ig egyrészt az adatszolgáltató feleknek nagy könnyebbségére szolgál, másrészt a, statisztikai hivatal teendőit tetemesen fokozza. A mi a 15. §-t illeti, a postai forgalomra nézve annak különleges természete kivánja, hogy az adatgyűjtés módozatainak megállapítása rendeleti utón történjék. A postai forgalomnak lehető nagy könnyűsége, melyet részben nemzetközi szerződések biztosítanak, nem ajánlja, hogy a jelen törvényjavaslat mindén határozmánya a postai forgalomra is kiterjesztéssék. Annál inkább tartható fenn ez a szabályozás a rendeleti útnak, mert a posta külön* ben is állami intézmény s mert a postai külkereskedelmi adatszolgáltatás jelenleg is nem az áruforgalmi törvények által, hanem rendeletileg van szabályozva. A 16. §. kimondja, hogy a külkereskedelmi statisztikai adatgyűjtésre az 1897. évi XXXV. t.-czikk nem terjed ki. Ez adatgyűjtésnek a többi statisztikai adatgyűjtéstől sok tekintetben elütő természete, mely külön egységes szabályozást igényel, teszi indokolttá ezt a kivételt. Ez a kivétel megfelel egyszersmind a m. kir. központi statisztikai hivatalról szóló 1897. évi XXXV. t.-czikk szellemének is. a mennyiben ez a törvény is kifejezetten érintetlenül hagyta az árúforgalmi statisztikáról szóló 1881. évi XIII. ós 1895. évi XVIII. t.-czikkeknek az 1897. évi XXXV. t.-czikktől több tekintetben eltérő rendelkezéseit. » A javaslat 17. §-a a végrehajtási és életbeléptetési záradékot tartalmazza. Az 1881. évi XIII. törvényczikk a törvény végrehajtásával a földmívelós-, ipar- és kereskedelem-, illetőleg a közmunka- és közlekedésügyi ministert bízta, meg, az 1895. évi XVITI. törvényczikk pedig, mely novéíláris intézkedéseket tartalmaz s többek közt a tudva valótlan adatszolgáltatást kihágásnak minősíti, a kereskedelemügyi ministert. illetőleg a horvát-szlavon-dalmát bánt. Minthogy pedig a bán közreműködése a végrehajtásban tényleg csakis a javaslat 11. és 18. §§-ainak végrehajtására szorítkozik, czélszerűbbnek látszott a jelen törvényjavaslat végrehajtási záradékában a horvát-szlavon-dalmát báh hatáskörét ekkép jelölni meg. Abban a reményben, ho'gy a törvényjavaslat külkereskedelmi statisztikaiak további fejlődésének biztos alapját veti meg, a javaslatot elfogadásra ajánlom. Budapest, 1906. évi október hó 1.2-én. Kossuth Ferenc» í. /, kereskedelemügyi m. />//•. minister.
