Főrendiházi irományok, 1906. II. kötet • 113-186. sz.

Irományszámok - 1906-176

L76 bereudezések javára, ugyanezen keretben és feltételek között magántulajdonban levő jngatlanok, ezek növedéke és tartozéka is vonhatók az 1881. évi XLT. t -cz.-ben foglalt kisajátítás alá.« Éber Antal a következő határozati javaslatot terjeszti elő : Javasolom, hogy 8. §. igy módosít tassék : »A gyárak és ipartelepek azon vállalatok közé soroztatnak, amelyek javára úgy a telep területére, vala mint az azokhoz vezető utakra, iparvágányokra, sodronypályákra és az azok üzeméhez nélkülözhetetlen vízművekre nézve áz 1881, évi XLI. t.-cz. értelmében akár végleges, akár ideiglenes kisajátításnak van helye, de csak az esetben, ha az 1881. évi XLI. t.-cz. értelmében kisajátítás alá vonható ingatlanok gazdasági vagy erdészeti megmívelés alatt állanak vagy parlagon hevernek és a kisajátítás egyházi, vallási, közoktatási, tudományos vagy kegyeletes czélokba, illetve ilyen rendeltetésbe nem ütközik.« 1117. Napirend szerint következett »a hazai ipar fejlesztéséről« szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. A 8. §. helyett Kossuth Ferencz a következő eheninditvány elfogadását ajánlja: »Elleninditcány: Agyárak és ipartelepek javára az 1881. évi XLI. t.czikk értelmében kisajátításnak van helye állami, törvényhatósági, községi, városi vagyont képező ingatlanokra ós ugyanilyen kisajátításnak van helye gyári, mezőgazdasági és erdészeti «czélokra szolgáló iparvágányokra, sodronypályákra, világítási vagy erőátviteli és csővezetékekre, valamint az üzemhez nélkülözhetetlen, az 1885 : XXIII. t.-cz. alapján hatóságilag engedélyezett vízmüvekre, szivattyú-telepekre és emelő-berendezésekre, ha azok az ingatlanok kizárólag mezőgazdasági