Főrendiházi irományok, 1906. II. kötet • 113-186. sz.
Irományszámok - 1906-175
282 175. szám. Magyarország és Ausztria ujabb ajánlatára most már a görög kormány e két állammal is késznek nyilatkozott szerződést létesíteni, de egyúttal kikötötte feltételül, hogy a kötendő szerződés rendelkezéseinél a már megkötött görög-belga szerződés szövege vétessék alapul, s hogy a görög-belga szerződésben levő szövegen érdemleges változtatások ne tetessenek, a mii a görög királyi kormány azzal indokolt meg, hogy érdemleges változtatásokat feltüntető szöveg nem számithat a görög törvényhozásnál elfogadásra. Bár a legutóbbi idők folyamán egy eset sem fordult elő, a melyben Görögországba menekült magyarországi bűntettes kiadatásának szüksége merült volna fel, de miután átalában kívánatos, hogy külföldre menekült bűntetteseink kiadatása minél több állammal szerződésileg biztosítva legyen, azért az akkori magyar királyi kormány abban a meggyőződésben, hogy a görög kormány által felajánlott szöveg egyes fogyatkozásai daczára mégis jobb, mint a szerző*lés nélküli mostani állapot, elfogadta a, görög-belga szerződés szövegét a tárgyalások alapjául s ezen az alapon — többrendbeli szövegezési módosításnak a görög királyi kormány részéről történt elfogadása után jött létre a beczikkelyezendő szerződés, melyet a szerződő három államnak — t. i. egyrészt Magyarországnak és Ausztriának, másrészt Görögországnak meghatalmazottjai a, ratifikáczió fentartása mellett 1904. évi deczember hó 21-én (ó-naptár szerint 8-án) irtak alá Athénben. Az aláirt kiadatási szerződés az alapelvekre és a részletes intézkedések zömére nézve megegyezik újabb időben más államokkal kötött hasonló szerződéseinkkel, nevezetesen a Romániával kötött s az 1902 : XI. törvényczikkbe. iktatott szerződéssel. Az eltérő rendelkezések, a melyek alább vannak kiemelve, a minta gyanánt elfogadott görög-belga szerzői lés szövegére vezethetők vissza A szerződés a bűntettesek kiadatásán kivül intézkedik még más hatalmak által vagy részére kiadott bűntetteseknek átszállításáról, továbbá a bűnügyekben nyújtandó más jogsegélyről, minő a tanúkihallgatás, birói szemle, szembesítés, bűnügyi iratok közlése, kézbesítés. A szerződós részleteire a következőket van szerencsém megjegyezni: Az 1. czikk a kiadatási kötelezettséget csak azokra az egyénekre állapítja meg, a kik a megkereső állam területén elkövetett bűntett vagy vétség miatt állanak bűnvádi eljárás alatt. Ez a rendelkezés eltérést tartalmaz kiadatási szerződéseink nagy részétől, a melyekben — igy pl. a Romániával kötött s az 1902. : XI. törvényczikkbe iktatott szerződós I. czikkónek 2. bekezdésében — csak az van e tekintetben kikötve, hogy a kérdéses bűncselekmény »a megkeresett állam területén kivül« legyen elkövetve. De vannak olyan kiadatási szerződéseink is, a melyek e részben a jelen szerződéssel azonos rendelkezést tartalmaznak. Ilyenek: az Északamerikai Egyesült-Államokkal 1856. évi július hó 3-án kötött kiadatási szerződés, a melynek hatályát az 1871 : XLIII. törvényczikkbe iktatott államszerződés III. czikke tartotta fenn, továbbá a Nagybrittanniával kötött s az 1874 : II. törvényczikkbe iktatott kiadatási szerződés (I. czikk). A 2. czikkben vannak egyenkint felsorolva azok a büntetendő cselekmények, a.melyek esetén a kiadatás kötelezettség» ' fennáll. E részben a jelen szerződés abban tér el a Romániával kötött és más ujabb szerződéseinktől, hogy kevesebb bűncselekmény van benne felsorolva, mint azokban. Nevezetesen nincs felsorolva a magzatelhajtás, a családi állás és a szemérem elleni bűncselekmények, a magánlaksértés és a közveszélyű cselekmények nagy része. A rablás sincs felsorolva, de a lopásba beleértendő.
