Főrendiházi irományok, 1906. II. kötet • 113-186. sz.
Irományszámok - 1906-135
208 185. szám. vezetői állássá szerveztetik át, 16 szolgai állás rendszeresítetik, magasabb lakbérek engedélyeztetnek s több biró és jegyző pótlékokban részesül. A kir. ügyészségeknél mutatkozó kisebb szükséglet 32.667 K. De itt is intercalaris fejében 41.132 K le vonatott. Az erre figyelemmel kőlönben mutatkozó többletet megmag3 r arázza az, hogy négy alügyószi és hat Írnoki állás két ügyészi és hat irodatiszti állásra változtatik át, a lakpónzek rendeztetnek és némileg emeltetnek. Az országos fegyintézetek kiadásai szintén kevesbletet tüntetnek elő. Ez a kevesblet 29.320 K, s daczára annak, hogy a személyes járandóságok emelkednek, azért van számításba téve, mert a házi kiadásoknál megtakarítások várhatók. Az országos vegyészeti intézetnél 600 K kiadási többlet van beállítva a személyzet segélyezésére. A honvédelmi ministerium többletéből a központi igazgatásra az 1904. évi I. t.-cz. alapján 51.038 K, a honvédségi intézetekre 15.877 K, a honvéd főparancsnokságra 741 K, a kei', parancsnokságokra 13.629 K, a csapatokra 745.393 K, a csendőrsógre 312 K, a hadbiróságra 12.171 K, a hadbiztosságra 4335 K és a közös katonai intézetek alapítványi helyeire 168.918 K jut. Ezek a többletek indokoltatnak a honvéd orvosi kar állományának igényelt szaporításával, mi 23.254 K-t vesz igénj'be; az által, hogy a lő- és gyakorlóterek bérletei költségeit 152.600 K-val a tényleges szükséghez képest emelni kell; az altiszti szolgálati díjak ós végkielégítések is 60.000 K-val szaporodnak ; s a lőszerköltségek emelkedése 66.052 K több költséget okoz. Ezeken kívül 80.064 K igényeltetik a honvéd közp. tiszti tanfolyam felállítására; 122.000 K a gyalogezredek kerületenként előzetes összpontosítására; 32.949 K a gyalogsági ezredesek és alezredesek számarányának megváltoztatására; 9.910 K a honvéd közp. lovasiskola lovastiszti és lovastáviró tanfolyamának kibővítésére; 65.023 K a honvéd csapatkórházak után fizetendő bérek biztosítására. Végül 423.069 K több kiadást okoz a közótkezés, kenyér és lótápárának emelkedése; 9027 K-t az 1903. évi VII. t.-czikknek a honvéd hádbirósággal szemben fokozatos végrehajtása ; a közös katonai tanintézetek alapitvánjd helyeire felvett többletet pedig az indokolja, hogy fokozatosan több alapítványi hely fog betöltetni. Ami az átmeneti kiadások többletét illeti, az akként alakul, hogy egyrészt egyes fejezeteken, íőleg az 1904. évi I. t.-cz. folytán 15,618.029 K elesik, másrészt más fejezeteken 28,915.753 K többszükst'glet jelentkezik. Kbből az utóbbi összegből jut a közösü-iyi kiadásokra 19,699.346 K, a nyugdíjakra, 91.852 K, az állami adósságokra, jelesül a magasabb kamatozású államadósságok törlesztésére 6,826.261 K, a kereskedelmi ministeriumra 1,512.200 K, a földmívelésügyire 360.154 K, a vallás- és közoktatásügyire 356.740 K ós az igazságügyire 69.200 K. A kereskedelmi ministerium többletéből esik egyéb megtakarítások mellett a zentai vashíd építésére 50 éven át fizetendő 50.000 K ; a kereskedelempolitikai munkálatokra 50.000 K, a milanói kiállítás költségeire 150.000 K, a budapesti munkáskórház építésére adandó 600.000 K kamatmentes kölcsön első részletére 300.000 K; a magyar keleti tengerhajózási részvénytársaság segélyezésére 50.000 K, a tengerhajózás segélyezésére 400.000 K, a balatontavi gőzhajózási részvénytársaság minist biztosának díjazására 1200 K, a fiumei dock üzemi költségekre 15.000 K; az aldunai vaskapunál a gróbeni és juczi szorítógátak, valamint, a vaskapucsatorna baloldali gátja megroskadt végének helyreállítására 550.000 K költségből 500.000 K; am. kir. államvasutaknál 160.000 K, leltár szaporításokra és a milanói kiállítás költségeire ; a magyar korona országai helységnévtárának szerkesztésére ós kiadá-
