Főrendiházi irományok, 1906. I. kötet • 1-112. sz.

Irományszámok - 1906-82

82. szám. 177 menyek sincsenek alkotmányos utón vég­legesen érvényre emelve. Sőt egyes külálla­mokkal még annak szüksége is felmerül, hogy újabb vám- és kereskedelmi egyezmé­nyeket kössünk. Nyilvánvaló tehát, hogy gazdasági viszonyaink rendszeres fejlesz­tésének biztossága parancsolólag követeli, hogy ezeket az ügyeket a törvényhozás haladéktalanul rendezze. Készséggel ismerjük el, hogy a Dalmát­Horvát-Szlavonországokkal kötendő pénz­ügyi egyezményt mielőbb tárgyalnunk kell. ítészünkről hajlandók vagyunk a társ­országok anyagi érdekeinek és fejlődésé­nek egyenletes gondozására irányuló tö­rekvéseket támogatni, mert meggyőződé­sünk, hogy a társországoknak szabad irá­nyú és haladó fejlődése a lehetőleg azonos jogintézmények útján is a szent korona országainak állami összetartozandóságát hathatósan fogja erősiteni. Felséged óhaja, hogy a politikai jogo­kat a társadalom minden rétegére kiter­jesztve, a nemzet egésze vétessék be a politikai élet sánczaiba. Ezredéves törté­nelmünk lapjai fényesen igazolják, hogy a magyar nemzet politikai jogainak megosz­tásában szűkkeblű soha nem volt. Az al­kotmányos élet korszerű követelményeit mindig meg tudta érteni, de egyúttal min­denkor megvédte a magyar állam nemzeti jellegét. Az általános szavazati jog sza­bad gyakorlására vonatkozó javaslatokat ezekből a hagyományos szempontokból fogjuk elfogulatlanul megbirálni. A nemzet nagy és széles rétegeiben lel­kes visszhangot keltett, hogy Felséged a közel múlt tapasztalataitól indíttatva, a kormányt felhatalmazza, hogy az alkot­mány hathatósabb biztosítékairól törvény­hozói úton gondoskodjék. Ez az intézkedés a kedélyek megnyugtatásának nagy ténye­zője és bő forrása a reménynek, melylyel a nemzet a közel jövő eseményei elé tekint. főrendi iromány. I. IÖ06 -Ulli. 23

Next

/
Thumbnails
Contents