Főrendiházi irományok, 1905. I. kötet • 1-41. sz.

Irományszámok - 1905-34

34. szám. A törvényhozást az ország újjá­szervezésénél az a tudat irányította, hogy a politikai felelősség útján a kormány a nemzet befolyása alatt áll ,s ezért merte a közigazgatás terén nagy hatalommal ellátni. , Es alkotmányunknak ezen lénye­ges kellékével ellentétbe helyezkedett az a kormány, mely a király absolut jogának végrehajtására vállalkozott. Önmaga megvallja, hogy nem par­lamentáris. Midőn először nevezték ki báró Fejérváry Grézát minister­elnöknek, nem volt többsége s czélja sem az volt, hogy magának többsé­get szerezzen. A nemzet bizalma neki nem kellett, beérte a királyévaj. Az országgyűlést folytonosan el­napolta, úgy hogy nyilvánvaló, hogy az alkotmányos kormányzáshoz szük­séges támogatás megszerzésére semmi súlyt nem vet. Az országgyűlés két házának bizalmatlansági szavazata után újra vállalkozott a kormányzásra, a nél­kül, hogy a többség megszerzésére bármely alkotmányos módon töre­kedett volna. A politikai felelősség elvével nyilt ellentétbe jutott, a jogi felelősséget elismeri ugyan, de a parlament el­napolásaival kijátsza. 8 ez az első lépés a jogtalanság ösvényére, mint rendesen, a törvénytelen lépések és szabálytalanságok egész lánczolatát idézte elő Aministerium nemcsak parlament nélkül, de a parlament ellen korma* nyoz. A bizalmatlansági szavazat daczára megmarad az ügyek élén ós az állam háztartását nemcsak parla­menti felhatalmazás nélkül vezeti, hanem a parlamentnek kétségbe­vonhatatlan akarata ellen is. Elkölti az állam pénzét és beszedi jövedel­meit nemcsak annak ellenére, hogy éhez kifejezett joga nincs, hanem annak ellenére, hogy az . illetékes tényező ettől eltiltja. S ámbár eddig minden kormány, minden párt kivétel nélkül az alkot-

Next

/
Thumbnails
Contents