Főrendiházi irományok, 1905. I. kötet • 1-41. sz.

Irományszámok - 1905-24

24. szám. 41 24. szám. (6. ülés, 47. jegyzőkönyvi pont.) Határozati javaslat A főrendiház rendeltetése és a jogfolytonosság az állandóságra való törekvés lévén, törvényhozási működésében szerepe kiegyenlítő és mérséklő. A fenforgó súlyos viszonyok között szükségét látjuk annak, hogy a főrendiház is állást foglaljon. A válságos helyzet megitélésénél abból kell kiindulnunk, hogy alkotmányunk egységes szervezete és szelleme szerint, annak minden intézményeiben is érvényesülni kell, ennélfogva azon intézmények körében is, melyek az 1867-ben létrejött törvények szerint ő Felsége uralkodása alatt álló más országokkal közösek, mint csakis a teljes kölcsönösség és paritás az, a mi telelés közjogunknak megfelel. Ha nem múló jelenségeknek akarjuk a már évek óta tartó és a közéletet mélyen megzavaró bonyodalmakat tekinteni, azoknak mélyebben fekvő okát abban kell feltalálnunk, hogy ezen intézmények és törvények iránt azoknak a paritás fogalmának meg nem felelő végrehajtása által, a bizalom mindinkább meg lett ingatva, ehhez hozzájárult, hogy közgazdasági viszonyunkban Ausztriával, az időközileg megújított kiegyezésekben, mindenkor a rövidebbet húztuk, a legutóbb majd 7 év óta, nem perfectionált kiegyezés a bizonytalanságot és a bizalmatlanságot mondhatni állandósította, az anyagi erőforrásaink ki nem fejleszthet ése országunk különböző termelői körében az elégületlenséget növelte Ebben látjuk mi a bonyodalmas helyzet valódi alapokát, mely mindinkább kiélesedvén, előidézte a választások meglepő eredményét is ; utána közel öt hónapon át egy kisebbségre jutott kormány vezette az ország ügyeit, mig legutóbb végre a képviselőház többségével nem rendelkező kormány lett az ügyek vezetésével megbízva. Az ecsetelt körülmények között az eddig táplált aggodalmaink még inkább növekedtek. A bizalom a törvényhozás és a kormányzat közölt az összhangnak mellőzhetlen előfeltétele és nem hisszük, hogy a számos összetorlódott, elodázhatlanná vált ügyek alkotmányunk alapelveivel megegyező és megnyugtató megoldása ezen úton lehetséges. Most, hogy ujabbkori alkotmányos életünkben legelőször állunk egy oly kormány működésének küszöbén, mely nem birván a képviselőház több» ségének bizalmát, a valódi alkotmányosság fogalmai szerint eredményesen nem működhetik, indítványozzuk a következőket: »A főrendiház amidőn a legfelső királyi leiratot kihirdettetvén, tisztelettel tudomásul veszi, egyúttal azonban nem nyervén biztosítékot és alapot arra a reményre, hogy az országgyűlés ás kormány között már hosszabb idő óta fennFörendi iromány. I. 1905—1910. ' 6