Főrendiházi irományok, 1901. XVII. kötet • 505-550. sz.
Irományszámok - 1901-514
m 514. szám. 461.238 korona 17 fillér, a jövedéki bírságalapból felvett kölcsön 'tartalékalapjából pedig 143.429 korona 26. fillér, összesen tehát 604.667 K 43 f. Ennek az összegnek fedezetét képezi a társulati tagoknál 1903. év végén kint levő s magának a társulatnak jelentése szerint is 292.978 korona 83 fillért kitevő járulékhátralék és az a már ismételve emiitett 160.000 korona, mely a most tervezett rendezés során.visszatérül, vagyis Összesen 452.978 korona 83 fillér. Fedezetlennek mutatkozik tehát az esetben is, ha az 1903. év végén fennállott járulékhátralékok, a mire pedig számitani alig lehet, teljes összegükben befolynának, 151.688 korona 60 fillér, vagyis kereken mintegy 151.700 korona. Ehhez az utóbbi összeghez hozzászámítandó még-a további kereken mintegy 113.150 korona, melylyel a társulat az 1904. évre hasonlóan az 1902. és 1903. évekhez ismét kevesebbet vetett ki annál az összegnél, melyet két törlesztéses kölcsönének egy évi kamat- és tőketörlesztési járuléka kiteszen, vagyis az 1904. év végén fedezetlenül mutatkozandó összeg már mintegy 264.850 koronára fog rúgni. Ha helyesnek ismertetnék is el a társulatnak ezen ügy tárgyalása közben hozzám intézett jelentésében nyilvánuló az a felfogása, a mihez az 1885. évi XXIII. t. czikk 123. §-ának d) pontjára való figyelemmel, mindenesetre szó fér, nevezetesen az a felfogása, hogy a jövedéki bírságalapból engedélyezett kölcsön biztosítéki alapja, eddigi hozadékát teljesen számításon kívül hagyva, csak arra az összegre egészítendő ki, melylyel az eredetileg létesíttetett ; a fentebb fedezetként kimutatott 264.850 korona még ez esetben is çsak mintegy 65.150 koronával kevesbednék, vagyis legjobb esetben kereken mintegy 199.700 koronára apadna. Fel kell említenem, hogy 1903. évi deczember hó 3t-én, amely napra fenti fedezetlen hiány kimutattatott, a m. kir. központi állampénztárnál rendelkezésre állott 138.677 korona 08 fillér készpénz; ez azonban az annuitások pótlása czéljából adott állami előlegek ugyanakkor mutatkozó 451.238 korona 17 fillér apasztására számításba -— figyelemmel az 1885. évi XXIII. t.-cz. 123. §-ának b) pontjára is — még sem volt vehető, mert a jelzett készpénz a jövedéki bírságalapból felvett társulati kölcsön után 1904 évi január hó 1-én, vagyis a következő napon esedékessé vált, hason összegű annuitási részlet fedezetét képezte. A társulat által 1902—1904. években követett az a gyakorlat, hogy törlesztéses kölcsöneinek annuitását nem teljes összegében veti ki, a társulat érdekében külön statuálandó törvényes kényszer útján megszüntetendő, mert ha a társulat a tervbe vett munkálatok végrehajtására előirányzott öt év alatt is úgy, mint ez az 1902—1904. években történt, a kölcsön annuitását kereken évi 113.150 koronával kisebb összeggel vetné ki a tényleges szükségletnél, e czimen az 1909, év végén további, mintegy 575.750 koronát kitevő, átmenetileg legnagyobb részben kamatmentes állami előlegekkel fedezendő hiány fogna mutat*kozni, mely a fentebb kitüntetett, az 1904. év végén fedezet nélkül mutatkozó 199,700 koronával együtt, kereken mintegy 775.45Ö koronára rúgna Az 1910. év elején tehát, vagyis akkor, a mikor a most tervezett rendezés eredményének már teljes mértékben kellene nyilvánulnia, a társulatnak ismét 775.000 korona körül mozgó fedezetlen terhe mutatkoznék, mely teher ismét egy ujabbi rendezést tenne majd szükségessé. Eltekintve attól, hogy ennek a tehernek legnagyobb része a jelzálog-hitelbanktól felvett kölcsönnél fennálló állami jótállás folyományaként átmenetileg kamatnélküli állami előlegekkel, tehát az állam ujabbi megtérheltetésévei lenne fedezendő, magának a társulatnak jól felfogott érdekében, valamint a tervbe vett rendezés komolyságának és sikerének szempontjából sem engedhető meg, hogy a most vázolt eset bekövetkezzék.