Főrendiházi irományok, 1901. XVII. kötet • 505-550. sz.

Irományszámok - 1901-514

m 514. szám. Ily körülmények közt adta be akkori hivatali elődöm 1893 évi május hő 5-én az 1885. évi XV. törvényczikkel elrendelt szabályozás hátralevő részének befejezéséről szóló fentebb már emiitett törvényjavaslatot. Ezen javaslat azonban a pénzügyi bizottság tárgyalásán módosulást szen­vedett, mert a pénzügyi bizottság a Fertő-érdekeltség fentebb ismertetett kérel­mével azonos felszólalásra szükségét látta, hogy a Hanság-csatorna fenékszélessége (í méter helyett 15 méterben állapittassék meg és ennek folytán a még hátra levő munkálatok költségei 1,200.000 frt helyett 1,760.000 forintban állapitt ássanak meg, mert a Hanság-csatorna, tekintettel az Ikva és Répeze vizeinek nagy mennyiségére, feladatának — az akkori viszonyok szerint — csak ezen nagyobb mérettel lesz képes megfelelni. Fel kell említenem azonban, hogy a pénzügyi bizottság ugyanakkor kijelen­tette, hogy a Hanság-csatornának ily méretekben való elkészítése, azon kérdésnek, vájjon a FertÖ tava lecsapoltassék-e vagy sem — egyáltalában nem praejudicáí •— és azt tovább is oly nyilt kérdésnek kívánja tekinteni, melynek végleges eldöntése az érdekeltek elhatározásának tartandó fenn, nyilván azt akarván ezzel kifejezni, hogy a Rába szabályozó társulatra a Fertő-tó lecsapolására ebből köte­lezettség nem hárul és az ezen kérdésben való döntés továbbra is a társulati köz­gyűlés elhatározásának tartatik fenn. Az 1885. évi XV. és 1893. évi XVII. t.-czikkel elrendelt szabályozási munkák, közte a Hanság-csatorna 15 méter fenékszélességgel 1895. évben befejeztettek és államilag felülvizsgáltattak. Az előzmények vázlatos ismertetése végett fel kell még említenem, hogy 1895. évben, a mikor az előzőleg emiitett munkák végbefejezésükhöz közeledtek, akkori hivatali elődömnek az 18^5. évi XV. és 1893. évi XVII. t-czikk végre­hajtása folytán szükséges teendőkről 1895. évi márczius hó 11-én ismét egy elő­terjesztéssel kellett a törvényhozás elé járulnia, a melyben a később emlitendő pénzügyi rendelkezéseken felül javaslatba hozta, hogy az 1893. évi XVII. t.-czikk értelmében a tiszai alapból engedélyezett 1,760.000 frt előleg, valamint az eddigi szabályozás kiegészítő részét képező és attól elválaszthatatlan munkálatokból, továbbá a társulat által elvállalt és elodázhatlan kötelezettségekből felmerülő kiadások 850.000 frt költségei, a Rába-szabályozó társulat által felveendő hosz­szabb lejáratú törlesztéses kölcsön útján fedezendők és a mennyiben a társulat ezen kölcsönt fel nem venné, felhatalmazást kért, hogy ezen kölcsönt a társulat terhére felvehesse és 1896. évi január hó 1 -tol kezdve a megállapított társulati kulcs szerint a társulati érdekeltekre kivethesse. Az érintett munkálatok és vállalt kötelezettségek a kérdéses törvényjavaslat indokolása szerint voltak: 1. az Í894. évi október havában a Rábán bekövetkezett rendkivüli árviz után a Rába-töltések szükséges felmagasitása és a hullámtéri keresztgátak eltávolítása stb. munkák költsége . . 2. akkori hivatali elődöm a »Szigetközt« az 1885. évi XXIII. t.-czikk 82. §-a értelmében ármentesitő társulattá alakítván, a Rába-szabályozó társulat a Szigetközi ármentesitő-társulat védő­töltései megépítéséhez hozzájárult . . mert ezáltal a Rába-szabályozó társulat a Mecsér és Lajta közti Kis-Duna-töltések felépitésétöl felszabadult. Ezen tölt ésezési munka és az állam által ugyanakkor; a mosoni Duna rendezése körül vég­zett szabályozás folytán a mosoni Duna jobbpartján elterülő kis­dunai és lajtai árterület is — az ártérfejlesztés szerint 59.818 kat. 400.000 frt 300.000 frttal,

Next

/
Thumbnails
Contents