Főrendiházi irományok, 1901. XVII. kötet • 505-550. sz.
Irományszámok - 1901-524
140 524. szám. zását, illetőleg az ártér új osztályozását, minthogy a folyton megújuló panaszok nagy része nem annyira az összteher nagysága, mint inkább a tehernek egyenlőtlen megoszlásából erednek. A kormánynak, úgyszintén a társulatnak a szabályozásra vonatkozó tervezetek kidolgozása, a Répcze árapasztó terv- és költségvetése a Hanságban és a Répcze mentén a régi vízhasználati jogosultság, a Köröspatak, a Kölesér vizei lefolyása és mindezekre előirányzott költségekre, valamint a liquidatióra vonatkozó részletei a ministeri indokolásban kimerítően adatván elő, azokra a bizottság csak ráutal, s csak azt kivánja kiemelni, hogy a kormány 8.354,528 korona 71 fillér ármentesitési és lecsapolási munkálatok épitósi összegből fedezetlenül maradó 5,773,297 korona 14 fillérből 500.000 koronát az öntözés érdekében végzendő munkálatok költségeinek fedezésére, 250.000 koronát állami segély alakjában szándékozik nyújtani ; a még fedezetlenül maradó 5,273.297 korona 14 fillér a társulatot terhelő kölcsönből fedezendő lószen, hogy a kölcsön annuitás az ártéri birtokosságot túlságosan ne terhelje, ez összeg állami előlegként adatnék kamatmentesen a társulatnak, a mely a munka befejezését követő év január hó l-jétől volna visszatérítendő (5 év); továbbá hogy az előlegként 1900-ban kiadott 520.000 korona is, mint kamat nélküli előleg tekintessék ós ez, valamint az 1900. évben adott 160.000 korona is az előbbivel fizettessék vissza az állam pénztárába. Miután végül a törvényjavaslat 13. §-a a társulatnak megadja azon jogot, illetőleg kötelezi azt, hogy az árterületet az 1885 : XXIII. t.-cz. 107. és a következő szakaszaiban körülirt eljárás szerint osztályozza újból oly módon, hogy a társulati járulékok 1910. évi január 1-étől az uj osztályozás és kivetési kulcs alapján legyenek a tagokra kivethetők s ez által a teherviselési alap alkalmazásából a közmegnyugvás érzetének felköltése várható a bizottság a törvényjavaslat változatlan elfogadását annál is inkább javasolja a főrendiháznak, minthogy meg lévén győződve arról, hogy ezen szabályozási, vizlevezetési és árvédelmi munkálatok befejezése után — ha nem is oly nagy mérvben, 50—70°/o, mint az az Ecsedi láp szabályozásánál történt — de legalább is 30—40°/o-kal fogja az ártéri földterületek értékét emelni. Budapesten, 1904. november 8-án. Beniczky Ferencz s.ti., bizottsági h. elnök. Gróf Zichy Ágost s. k. f bizottsági h. jegyző.
