Főrendiházi irományok, 1901. XVII. kötet • 505-550. sz.
Irományszámok - 1901-519
519. szám. 119 7-i/c melléklet az 519. számú irományhoz. Tisztelt Képviselőház ! Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. törvény czikk 3. §-a alapján a belügyministerium vezetésével megbizott ministerelnök, a földmivelésügyi minister, valamint a horvát-sziavon-dalmátországi bán urak hozzájárulásával a tisztelettel idezárt rendeletet adtam ki a kizárólag a vasár- és ünnepnapokon üzleti tevékenységet folytató ipari és gazdasági hitelszövetkezeteknek, előleg- és hitelegyleteknek a kötelező vasárnapi munkaszünet alól való kivétele tárgyában, miről az idézett törvény 3. §-ában foglalt utasításhoz képest van szerencsém a tisztelt Háznak ezennel jelentést tenni. Ezen rendelet kibocsátására inditó okul az a körülmény szolgált, hogy a csaknem kizárólag kisebb földmíves gazdák és kisiparosok vezetése alatt álló szövetkezetek a vasárnapi munka szünetre vonatkozó, eddig fennállott korlátozó rendelkezések következtében létükben veszélyeztettek, a mennyiben ezek vezetése teljesen kisebb gazdákra és iparosokra lévén bizva, a kik ezekben nemcsak az igazgatóságokat és felügyelő bizottságokat alkotják, hanem a tisztviselői állásokat is betöltik és ezen teendőik ellátására a rendes munkaidőben egyáltalán nem, vagy csak rendes hivatásuk elhanyagolásával volnának képesek, tehát utalva vannak arra, hogy a szövetkezet ügyeit vasár- és ünnepnapokon intézzék. De követelte ezt az a körülmény is, hogy ezen szövetkezetek tevékenysége csak tagjaikra szorítkozván, azoknak sincs módjuk hiteligényeik kielégítésére a rendes munkaidőt igénybe venni, illetőleg csak úgy nem jár ez reájuk nézve károsodással, ha ezt vasár- és ünnepnapokon végzik, a . mikor rendes munkájuk amúgy is szünetel. Minthogy pedig ezeknek a szövetkezeteknek fejlődéséhez fontos közgazdasági érdekek fűződnek, sőt ezek ' érdekében az állam tekintélyes anyagi áldozatokat is hoz, bizonyára nem lehet indokolt más irányban akadályozni működésüket és kiterjeszteni reájuk a vasárnapi munkaszünetet elrendelő intézkedéseket, a mi ez esetben még annyival kevésbé lehet megokolva, minthogy ezeknél az emiitett törvény védelme alá helyezni kivánt alkamazottak tulajdonképen nincsenek is, a mennyiben — mint emliteni szerencsém volt — ezek legnagyobb részénél szövetkezeti tagok, tehát gazdák ós kisiparosok az alkalmazottak is. ' Ezen rendelet kiadásánál eredetileg csak az 1898. évi XXIII. törvényczikk alapján alakult, mintegy 1500 gazdasági szövetkezetről volt szó. Ezekre t nézve kéretett a kivétel megengedése. Minthogy azonban az ipari szövetkezeteknél ugyanazon viszonyok állanak fenn, mint a gazdaságiaknál; minthogy továbbá úgy gazdasági, mint ipari jellegű szövetkezetek — ha csekélyebb számban is — működnek az 1898. évi XXIII. tör vény czikk alapján létesült országos központi hitelszövetkezet kötelékén kivül is, melyeknek érdekei ugyanoly méltányos elbirálást igényel-
