Főrendiházi irományok, 1901. XVII. kötet • 505-550. sz.
Irományszámok - 1901-519
519. szám. 107 Másolat a 60.067. számhoz. Kegyelmes Urunk! A székesfővárosi m. kir. államrendőrség főkapitánya, nem a mi szakmunkásaink, de idegen elemek panaszos beadványára f. évi 3589. sz. a. hozott határozattal megállapította, hogy az ablaktisztítók és szobabeeresztők vasárnapi munkája is az 1891. évi XIII. t.-ez. által tilalmaztatván, az ezen munkát végző iparosok vagy segédek a kerületi kapitányságok kihágási bíráskodása utján felelősségre vonandók. Nemcsak a magunk nevében, hanem érdektársaink nevében és megbízásából, ezen üzleti érdekeinkre és egyúttal a közönség érdekeire is káros határozat ellen mély tisztelettel bátorkodunk Nagy méltóságodhoz előterjesztéssel élni és esedezünk Méltóztassék fent megjelölt határozatot hatályon kivül helyezni, és rendeletileg az ablaktisztító és szobabeeresztőknek a vasárnapi munkát legalább a délelőtti órákban megengedni, ós erről bennünket, valamint a székesfővárosi államrendőrség főkapitányát is értesíteni. Álláspontunk helyességének igazolására szabadjon első sorban is magára az 1891. évi XIII. t -czikkre és pedig annak 1. §-ára hivatkozni, mely azt mondja, hogy a munka szünetelésének kötelezettsége alól : »kivételt képez az üzleti helyiségek és berendezések tisztántartásához és helyreállításához szükséges munka-. Ezen intézkedés tehát egyenesen a mi munkakörünkről szól, nehogy pedig olyan magyarázat férhessen ahhoz, mintha talán a házi cselédségnek vagy a háziszolga és egyéb személyzetnek van megengedve a tisztogatási munka, reá mutatunk arra, hogy a törvényszakasz ezen második bekezdése szoros összefüggésben van a szakasz első bekezdésével, az első bekezdésben felállított szabály alól teremt kivételt. Már pedig az első bekezdés az ipari munka szünetelésének szabályait állítván fel, kétségtelen, hogy a szabály mellé állított kivétel is ugyanazon ipari munkáról szól. Tehát a kivétel épen a tisztántartáshoz szükségelt ipari munkáról, vagyis a mi munkakörünkről szól. Minthogy pedig mi magunk sem akarunk többet elérni, mint azt, hogy vasárnap délelőtt végezhessük ezen munkákat, azt kérjük, hogy ennek ezúttal fennálló akadályait elhárítani méltóztassék. Ez a törvényesség álláspontja. Czélszerűségi okok is azonban igen nagy erővel nyilatkoznak meg kórelmünk mellett. Nevezetesen Nagymóltóságod a mindennapi élet tapasztalataiból tudja, vagy ez iránt a való tényállást felderítheti, hogy vannak különösen nyilvá14*
