Főrendiházi irományok, 1901. XVI. kötet • 458-504. sz.

Irományszámok - 1901-485

485. szám. , 365 el, a midőn az egyenes adóknál 12*7 millióval, a fogyasztási adóknál 1*3 millió, a jogilletékeknél °2'í millió, a dohányeladásnál 1 millióval és még három tételnél 1 millióval^kisebb Összegben irányozta elő ezen tételeket; mi által visszaesés esetében ezzel a költségvetés javára egy tartalékot biztosított; viszont a több bevételi tételnél a tényleges eredményen túlmenő előirányzat mutatja a pénzügyministernek a közgazdaság fellendülésébe vetett bizalmát; de egyúttal kitűnik a költségvetési többkiadások előirányzatából az is, hogy úgy a mezőgazdaság, mint az ipar és kereskedelem, valamint a különféle, az állam által létesített intézmények stb. érezhetővé kezdenek válni a népéletben s örvendetes haladást jeleznek a múltban minden téren sajnosán tapasztalt stagnatióval szemben. A rendes kiadásoknál 28,472.600 korona nagyobb előirányzatát az állami tisztviselők illetményeinek szabályozásáról, a megyei tisztviselők stb. és az állami vasutak alkalmazottai fizetésének rendezéséről szóló törvények, úgyszintén az udvartartás költségeinek felemelése idézte elő; az átmeneti kiadások az egyes fejezeteknél fordulván elő, a kormány által kellőkép indokoltattak ; mig a kereskedelmi ministernek a beruházási kölcsönből rendelkezésre állandó 71,813.880 korona beruházásokra fog fordíttatni. Mindezeknél fogva a bizottság, tekintettel arra, hogy a költségvetési tjavaslatban foglalt tételek á takarékosság szem előtt tartása mellett állapíttattak meg s azok, de különösen a bevételi tételek oly óvatosan állíttattak be, hogy bizton reményleni lehet, hogy ezen költségvetés oly zárószámadás alapjául fog szolgálni, mely a politikai és közgazdasági szempontokból egyaránt a kedvezőtlen rendkívüli viszonyok daczára is az államháztartás eddig szerencsésen fentartott egyensúlyának megbontását nem fogja maga után vonni, a tjavaslat ellen kifogást nem tesz. Nem mulaszthatja el azonban a bizottság ezúttal a méltóságos főrendek figyelmét azon körülményre felhívni, hogy a részben már megszavazott törvények, részben a delegatio határozatai folytán némely kiadási tételek a legközelebbi évek során emelkedni fognak s hogy ezen újabb beruházások és kiadási összegeket rendes bevételeinkből fedezni képesek alig leszünk és igy azokról kölcsönök útján gondoskodnunk kell. Komoly intelem ez állami életünk minden ágában a legmesszemenőbb takarékosságra. Ezek előre bocsátása után a bizottság a törvényjavaslat változatlan elfogadását a főrendiháznak tisztelettel javasolja. Végül jelenti, hogy a képviselőház által az 1904. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslattal kapcsolatosan: 1. a függő államadósság ellenőrzésére kiküldött országos bizottság jelentése: »A függő államadósság kezelési költségének 1904. évi előirányzatáról«; 2. »A m. kir. központi statistikai hivatal 1903. évi munkatervének kiegészítése« ; 3. a m, kir. központi statistikai hivatal 1904. évi munkaterve tárgyában a kereskedelmi minister jelentéseire ; 4. »a hadmentességi díjalap álladékáról az 1902. évben*; 5. »az 1897: XXIII. t.-czikk értelmében a m. kir. honvéd nevelő- és képzőintézetek állapotáról az 1903. évben« ; 6. »a közös hadsereg katonai nevelő- és képzőintézeteiben (katonai akadémiák, reáliskolák és hadapródiskolák) magyar állami alapítványi helyekre elhelyezett ifjakról« a honvédelmi minister jelentéseire; 7. »a honvéd menház 1902 évi számadásáról, valamint a honvéd menház 1902. évi működéséről a m. kir. belügy- és honvédelmi mini^terek együttes jelentésre; 8. »az országos tanítói nyugdíj- és gyámalap mathematikai mérlegéről«; 9. »a tanítói nyugdíj- és gyámalap 1901. és 1902. évi állapotáról«; 10. »az 1894. évi XXVII. t.-cz. alapján létesített országos nyugdíjés gyámintézet 1901. és 1902. állapotáról* a vallás- és közoktatásügyi; 11. »az 1904. évben eladásra szánt, valamint az 1902. évben eladott állami javakról«; 12. »az 1882. évi XXVI. t.-cz. 5. §-ában elrendelt tervezési munkálatokról és azok költségeiről« a földmívelési ; 13 »az 1903. évben az 1897 : XXX. t.-czikk