Főrendiházi irományok, 1901. XVI. kötet • 458-504. sz.

Irományszámok - 1901-471

332 471. szám. Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és foldj ét, a föld- és műmunkálatokat, a fel­es alépítményeket minden hozzátartozókkal, úgymint forgalmi eszközökkel, pálya­udvarokkal, fel- és lerakodóhelyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási s érkezési helyeken levő őr- és felvigyázó-házakkal, távírda-, lávbeszélő-és villamos jelző berendezésekkel, minden fel szerelvényekkel ingó és ingatlanokkal egyetemben, ellenben az engedélyes vagy jogutódjai megtartják az általuk foly­tatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a künn­levő cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, amelyek megszerzé­sére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaz ­tattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják. 23. §. A kereskedelemügyi magyar királyi minister az állami érdekek megóvása tekintetéből jogositva van magának úgy a pálya épitése, valamint az üzlet meg­felelő felszerelése és folytonos Jókaiban tartása felől minden részben meggyőző­dést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak. Különösen fentartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy a for­galom növekedéséhez képest engedélyest a forgalmi eszközöknek időnkénti meg­felelő szaporítására kötelezhesse. A kereskedelemügyi magyar királyi miniszternek joga van-továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni. A kereskedelemügyi magyar királyi miniszter által kiküldött biztosnak jogá­ban áll az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyűlésekben részt venni, nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy állami érdekekre netán hátrányos, az engedélyokirattal, ellenkező intézkedéseket a nevezett minister további elhatározásáig felfüggeszteni. 24. §. A kereskedelemügyi magyar királyi ministert megilleti a jog, hogy engedé­lyest a jelen engedélyokirat és az annak kiegészitő részét képező okmányokban megállapitott kötelezettségeknek, úgyszintén a kormány által az engedélyest köte­lező törvények, szabályok utasitások, stb. alapján kiadott rendeleteknek telje­sítésére 200 koronától 20.000 koronáig terjedhető rendbüntetés vagy birság ki­vetése által szoríthassa. A kivetett és a kereskedelemügyi magyar királyi minister által kitűzött záros határidő alatt az engedélyes által be nem fizetett rendbüntetés, illetve birság a vasút bármely birtokából vagy annak jövedelméből egyszerű közigaz­gatási utón be fog hajtatni. Az esetre, ha a kiszabott rendbüntetés, illetve birság a. még letétben levő engedélyezési biztosítékból vonatnék le,, engedélyes ezen biztosítékot az eredeti összegre a levonás napjától számítandó 14 nap alatt ismét kiegészíteni tartozik. Ha az engedélyokiraton vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelke­zéseken alapuló kötelezettségek megsértése az engedélyes részéről ismételve fordulna elő s más megtorló intézkedés a kivánt eredményre nem vezetne, úgyszintén ha a fenti 4. §-ban megállapitott határidők az építési tervek benyúj­tása, az épités befejezésére, illetőleg az üzlet megnyitására nézve meg nem

Next

/
Thumbnails
Contents