Főrendiházi irományok, 1901. XVI. kötet • 458-504. sz.
Irományszámok - 1901-471
324 471. szám. 5. §. Ezen pálya kiépitése és üzlete czéljaira az 1881. évi XLI. törvényczikk szerinti kisajátitási jog ezennel engedélyeztetik. Engedélyes a kisajátitási és kártalanítási ügyeket még az építés közben, mindenesetre azonban a pálya közforgalomba helyezése előtt véglegesen lebonyolítani és ezt a műszaki felülvizsgálat alkalmával a jelen engedélyokirat 10, §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt, igazolni tartozik, 6. §. A szatmár—nagybányai helyi érdekű vasút Nagybánya állomásához való csatlakozás, az ennek folytán szükséges új építkezések és átalakitások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásnak közös használata iránt engedélyes a zsibónagybányai lieiyi érdekű vasút s illetve a magyar királyi államvasutak igazgatósága közbenjöttével a pályatulajdonos szatmár—nagybányai helyi érdekű vasút igazgatóságával, a kereskedelemügyi magyar királyi minister előzetes jóváhagyásának fentartása mellett, egyezségre lépni köteles. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomásra szükségessé váló új építkezések és átalakitások költségeit engedélyes az új épitési tőkéből fedezni tartozik. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csal lakozó vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet ; viszont azonban köteles engedélyes más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használata, végül az iparvágányoknak engedélyes vasutján való átvezetése akár engedélyokirat] lag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, az e részben megkötendő egyezmény feltételeit a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapitani. 7. §. Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 740.000 K, azaz: hétszáznegyvenezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből íorgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 56.000 koronát tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi m. kir. ministér, a magyar királyi pénzügyministerrel egyetértőleg állapítja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből 32.000 korona kihasítandó, és 20.500 korona erejéig készpénzben, 11.500 korona erejéig pedig készpénzben, vagy a helyi érdekű vasút épitésére és üzletére alakítandó részvénytársaság kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényeiben, mint tartalék külön kezelendő
