Főrendiházi irományok, 1901. XVI. kötet • 458-504. sz.
Irományszámok - 1901-469
469. szám. 303 vasút épitése közben vagy műszaki felülvizsgálatánál, avagy pedig a műszaki pótfclülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó szükséghez képest, a pálya egyik vagy másik, esetleg mind a két oldalán megfelelő hosszban, irányban és módon szabályozandók, valamint a szükséges biztosítási és vedművekkel látandók el. Egyben megállapíttatik, hogy mindazon esetekben, a midőn a pályatengelyre merőlegesen álló műtárgyaknak előállítása csak az áthidalandó vízfolyások vagy utak oly mérvű ós irányú áthelyezésével, illetye szabályozásával volna lehetséges, mely a vízlefolyásra, illetve közlekedésre, vagy más tekintetben zavarólag és károsan hathatna, általában pedig sérelmekre szolgáltathatna okot, a helyi viszonyoknak és a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek megfelelő irányban a pályatengelyre ferdén álló műtárgyak lesznek tervezendők és építendők. Ferde műtárgyaknál az előirt tiszta nyilas nem a pálya tengelyben, hanem mindig az illető átereszek vagy hidak tengelyvonalára merőlegesen mérve értetik. Általában a pálya testébe beépítendő műtárgyak mindenütt ott, a hol a kellő szerkezeti és átfolyási, illetve átjárási magasság rendelkezésre áll, vagy az a műtárgyak csekély eltolásával, illetőleg az azok alatt elvezetendő vízfolyások, utak stb. még megeDgedhető áthelyezésével vagy lemélyítésével elérhető, és ha esetenként különleges helyi körülmények vagy más alapos okok nem teszik kívánatossá avagy szükségessé, hogy úgynevezett nyilt szerkezetű műtárgyak alkalmaztassanak, mint fedett vagy boltozott átereszek, és pedig kőből vagy téglából, a pályaszinig számított legalább 0*60, méter magas felültöltéssel állitandók elő ; azonban ilynemű műtárgyak helyett, ha azok csak csekélyebb mennyiségű és magasságú viz levezetésére szolgálnak, bezárólag 1*0 m. nyilasig beton-csőátereszek is lesznek építhetők, melyek a szükséghez képest homlok- és szárnyfalakkal, valamint talaj- és egyéb helyi viszonyoknak megfelelő alapozással látandók el. Beton-csőátereszek felültöltésének a magassága — szintén a pályaszinig számitva — kisebb nem lehet mint 1-0 (egy) méter. A betoncső-áteresztők készítésénél kötőanyagnak csak portlandcementet szabad használni. A nyilt vasúti műtárgyak hidfői és szárnyai kőből vagy téglából falazva, hordszerkezetei pedig bezárólag 2'0 nyilasig tölgyfából, ós ennél nagyobb nyilasoknál vasból létesítendők. A különböző nemű műtárgyak falazatainak azon részei, melyek feltótlenül kőből lesznek előállitandók, az illető szabványokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni. A szabványrajzok vagy építési részlettervek megállapításához avagy az elrendezéshez képest, különösen nagyobb nyílású vagy magasságú, valamint állomások és kitérők közelében fekvő műtárgyak is megfelelő korlátokkal látandók el. A nyilt vasúti átereszek ós hidak hordszerkezetei általában 6000 kilogramm keréknyomás és. a szabályszerű terhelési séma, illetve igénybevételek alapulvételével számitandók és szerkesztendők. Oly vonalrészeken, a melyeken elsőrendű vasúti felépítmény lesz alkalmazandó, a pályatest ós a vasúti műtárgyak is elsőrendű vasutaknak megfelelően állitandók elő. Támasztó- ós bélésfalak építéséhez kő- vagy téglaanyag használandó. A szerint, a mint az —.tekintettel a czélra és rendeltetésre, valamint a számba jövő egyéb körülményekre — megengedhetőnek fog találtatni, ilynemű kőfalak, úgyszintén kőburkolatok, esetleg habarcs nélkül, szárazon is lesznek rakhatók.