Főrendiházi irományok, 1901. XVI. kötet • 458-504. sz.

Irományszámok - 1901-469

290 469. szám. 5. §. Ezen pálya kiépitése és üzlete czéljaira az 1881. évi XLI. t.-cz. szerinti kisajátitási jog ezennel engedélyeztetik. Engedélyes a kisajátitási és kártalanítási ügyeket még az építés" közben, — mindenesetre azonban a pálya közforgalomba helyezése előtt, véglegesen lebonyolítani és ezt a műszaki felülvizsgálat alkalmával a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt igazolni tartozik. • * 6. §. A magyar királyi államvasutak Kába állomásához való csatlakozás, az ennek folytán szükséges új építkezések és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásnak közös használata iránt engedélyes a magyar királyi államvasutak igazgatóságával, a kereskedelemügyi magyar királyi minister előző jóváhagyásának fentartása mellett, egyezségre lépni köteles. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomáson szükségessé váló új építkezések és átalakítások költségeit engedélyes az új építési tőkéből fedezni tartozik. Más pályákkal csatlokozási szerződóseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes csak is a kereskedemügyi m. kir. ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrószek közös vagy együttes (peage-jog) használata, végül az iparvágányoknak engedélyes vasutján való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne,, az e részben megkötendő egyezmény feltételeit a kereskedelemügyi m. kir. minister fogja az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7. §. Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 570.000 K, azaz: Ötszázhetvenezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 44.000 koronát tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi m. kir. minister a m. kir. pénzügyministerrel egyetértőleg állapítja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből 7.000 K készpénzben vagy a helyi érdekű vasútnak kibocsátási árfolyamon számítandó elsőbbségi részvényeiben kihasítandó és mint tartalék külön kezelendő. Ezen tartaléktöke, valamint a jelen engedélyokirat 21. §-a értelmében az annak növelésére fordítandó összeg csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható. *