Főrendiházi irományok, 1901. XVI. kötet • 458-504. sz.
Irományszámok - 1901-469
286 469. szám. A folyó méterenkint 23*6 kilogramm súlyú aczélsinek függő sinkötés alkalmazása mellett oly sűrűen rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételük 6000 kg. keréknyomás alatt négyzetcentiméterenkint 1000 kg.-mot meg ne haladjon. A megfelelően átalakitandó és kibővitendő Kába csatlakozási állomáson kivül a pályán Bojár-Hollós rakodó megállóhely 200 méter hoszszal, valamint Nádudvar vég- és mozdonyállomás 350 méter hoszszal lesz létesítendő. Az épitési munkálatok befejezésének, illetve a pálya közforgalomba helyezésének határideje az engedélyokirat keltétől számítandó egy évben állapíttatott meg. A helyi érdekű vasút megépitésére és üzleti megfelelő berendezésére szükségelt tényleges tőke 570.000 koronában, vagyis pályakilométerenként 64.772 koronában állapittatott meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére készpénzben 44.000 korona, tartalékalap képzésére pedig a helyi érdekű vasútnak a kibocsátási árfolyamon számitott elsőbbségi részvényeiben is letehető 7.000 korona fordítandó. A tőkének pályakilométerenkénti viszonylagos magassága, eltekintve azon körülménytől, hogy a földárak magassága folytán a kisajátítás költségeit kilóméterenkint átlag 4.702 koronával kellett előirányozni, főleg abban találja magyarázatát, hogy a csatlakozási költségek már magukban véve, kilométerenkint 4.091 koronára rúgnak, s hogy a létesítendő rakodó megállóhely s illetve vég- és mozdonyállomás költségei a vasút épitési ós üzletberendezési tőkéjét a vonal 8*8 kilométernyi épitési hosszához képest aránytalanul terhelik. Az 570.000 koronányi tényleges épitési és üzletberendezési tőkének 35°/o-a, vagyis 199.500 korona az 1888. évi IV. törvényczikk 10. §-a értelmében törzsrészvények, -— 65°/o-a, vagyis 370.500 korona pedig elsőbbségi részvények kibocsátása útján fog beszereztetni. A 199.500 koronányi törzsrészvénytőke fedezetére Hajdú vármegye 40.000 koronányi, Nádudvar nagyközség 60.000 koronányi, vagyis összesen 100.000 koronányi hozzájárulást ajánlottak meg. A helyi érdekű vasút kiépítésének biztosítása, illetve a törzsrészvény tőkénél mutatkozó hiány megszüntetése czéljából az 1888 évi IV. törvényczikk 4. és 7. §§-ai alapján megfelelő névértékű törzsrészvények ellenében a következő állami hozzájárulások engedélyeztettek: a) postaszállítási átalányképen a postaszállitás tényleges megkezdésétől, illetve a vasút megnyitásától számitott 50 éven át fizetendő évi 2.500 korona, vagyis tőkeértékben 50.000 korona ; b) a helyi érdekű vasutak segélyezésére szolgáló költségvetési külön adományból az épités megkezdésétől számitott 50 éven át fizetendő évi 1.475 koronányi járadék, vagyis tőkeértékben 29.500 korona, — oly kikötéssel, hogy ezen hozzájárulás a költségvetési adomány állásához képest esetleg nagyobb részletekben, rövidebb idő alatt, vagy egyszerre egy összegben is folyósítható lesz. Ezen állami hozzájárulások a tényleges tőke 8'76, illetve 5"17 0 /o-át képviselik s igy az 1888. évi IV. törvényczikkben megállapított maximális 10—-10°/o-nyi segélyezés mérvén jóval alul maradnak. A fentebb felsorolt érdekeltségi és állami hozzájárulások összesen 179.500 koronát tesznek ki s igy törzsrészvénytőkében mutatkozó hiány mindössze 20.000 korona, mely hiány fedezését, a mennyiben a helyi érdé-
