Főrendiházi irományok, 1901. XVI. kötet • 458-504. sz.

Irományszámok - 1901-465

236 465. szám. szintén a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek a pénzügyi magyar királyi ministerrel ^egyetértő jóváhagyása szükséges. A részvénytársaság alapszabályainak minden módosítása, valamint a czímletek és szelvényeik mintái és azok megváltoztatása átvizsgálás és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez felterjesztendők és a minister által azokban netán kívánt módosítások feltétlenül foganatositandók. Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka a beruházási tartalékalap növelésére fordittassék. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapított engedély tartama alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czímen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. A társaság hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. 20. §. A jelen engedély tartama a fenti 2-ik §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §. a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. törvényczikk 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával 1985. évi július hó 28-án éjféli 12 órakor jár le. Ezen idő leteltével az egyesitett vasutvonalak és azok összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes társaság vagy jogutódjai azokat teljes jókarban ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. Az egyesitett vasutvonalak engedélyének és üzletének átruházása, valamint az egyesitett vasutvonalak és tartozékaiknak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. törvényczikk 2-ik §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. törvényczikk 2. grában és az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának b) és c) pontjában előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvényczikkek határozatai irányadók. Az állami megváltási jog az 1880. évi XXXI. törvényczikk 2. §-ának 2-ik bekezdése értelmében a tényleges tőke visszafizetése mellett (6. §.) a jelen engedélyokirat hatálya alá esö összes vonalakra 1905. évi július hó 28-áig gyakorolható. Az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának c) pontjában kőrülirt megváltási jog gyakorlásának kezdőpontjául pedig 1925. évi július hó 28-ika állapittatik meg. Ugy a háramlás, mint a megváltás esetén átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a vasutvonalak területét és földjét, a föld- és mümunkálatokat, a fel- és alépítményeket, minden hozzátartozókkal, úgymint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasútvonalak • üzletéhez tartozó épületekkel, vágányokkal és szárnyvonalakkal, az indulási és érkezési helyeken levő őr- és felvigyázó házakkal, távírda, távbeszélő és villamos jelző berendezésekkel, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben, ellenben az engedélyes részvénytársaság, vagy jogutódai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi feleslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a künnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, a melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hátaimáztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják.