Főrendiházi irományok, 1901. XVI. kötet • 458-504. sz.
Irományszámok - 1901-464
224 464. szám. Az összekötő vasúton a kiágazástól a magyar királyi államvasutak állomási csonka vágányához való csatlakozásig folyóméterenkint 23*6 kilogramm súlyú sínrendszernek megfelelő felépítményi anyag alkalmazandó. Az ezen csatlakozási ponton túl a Kőbánya alsópályaudvar felé eső vonalrészen 'szükségessé váló út, vagy kicserélendő régi vágányokban folyóméterenként 34*5 kilogramm súlyú sínrendszernek megfelelő felépitményi anyagok használandók. Az összekötő vasútnak 100 méteres félátmérőjű ívben tervezett részén lapos, felfutó sínekkel ellátott felépítmény lenne alkalmazandó. A személyforgalom az összekötő vasúton ki volna zárva, mihez képest ezen a vonalon kizárólag a nyilvános árúforgalom lenne közvetíthető. Az összekötő vasút megépitését a budapesti helyi érdekű vasutak részvénytársaság, a kiadandó engedélyokirat-függelék keltétől számitott hat hónap alatt befejezni s a pályát a közforgalomnak átadni tartoznék. Az összekötő helyi érdekű vasút, valamiût a csonka vágány megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tőke együttesen 116.000 koronában állapíttatnék meg és pedig az összekötő vasút költségei 64.600, a csonka vágány költségei pedig 51.400 koronában. Az összekötő vasút költségeinek magassága arra vezethető vissza, hogy az útmunkák, a csatornázás és vizlevezetés mintegy 9.000 korona költséget igényelnek, továbbá, hogy a helyi érdekű vasút törzsvonalán egy vágányösszeköttetés, a magyar királyi államvasutak Kőbánya alsópályaudvar állomásán pedig egy kezelési vágány létesítendő, végül emeli a költségeket a fentebb már emiitett felfutó sínekből készített felépítményen kívül az is, hogy az államvasuti vonal biztosítására megfelelő létesítmények lesznek előállitandók. A csonka vágány költségének magassága pedig abban találja indokolását, hogy ez a vágány idegen telken, tehát kisajátítandó területen épül, mely telek, tekintve, hogy az rakodó területül is fog szolgálni, egymagában 30.150 korona kisajátítási költséget igényel, s hogy e kisajátítandó telek egészben feltöltendő, s a kocsiközlekedés czéljaira kőalappal és kavicsolássai, illetve kövezéssel látandó el. A szóban levő létesítmények építési tőkéje — a tisztelettel előadottak értelmében — 116.000 koronában állapíttatván meg, a budapesti, helyi érdekű vasutak részvénytársaság vonalainak építési és üzletberendezési tényleges össztőkéje 1895. évi XXI. törvénybe beczikkelyezett egyesitett engedélyokirat és az ahhoz 1899. évi július hó 31-én kiadott függelék 6. §-ában megállapított 4,034.800 forint, vagyis 8,069.600 koronányi tényleges tőke beszámításával 8,185.600 koronára felemeltetnék. Megengedtetnék egyúttal, hogy az engedélyes társaság engedélyokiratának 6. § a értelmében megszabott és 4 1 /2°/o osztalékra jogosító részvényekből álló alaptőkéjét 116.000 koronával felemelhesse s ez összeg erejéig szintén 4Ya°/° osztalékra jogosító, egyenkint 200 koronáról szóló egynemű részvényeket bocsáthasson ki. Áz Összekötő helyi érdekű vasút engedélyének tartama a tisztelettel emiitett L függelék keltének napjától, vagyis 1899. évi július hó 31-étől számítandó, egymásután következő 90 esztendőben állapíttatnék meg, mi mellett azonban kiköttetnék, hogy a mennyiben a kereskedelemügyi minister a társaság meghallgatása után az összekötő vasutvonalat közérdekben áthelyezendőnek, átépítendőnek, vagy eltávolitandónak találná, a társaság saját költségén köteles lesz a vonalat átépíteni, vagy e vágányokat e vonalon eltávolítani és az elfoglalt területet a korábbi állapotba helyezni. Az 1880 évi XXXI. és az 1888. IV. törvényczikkek által biztosított adózási kedvezmények az összekötő vasútra nézve a fentebb idézett I-ső engedélyokiratfüggelék keltétől számítandó törvényes határidőben járnának le.
