Főrendiházi irományok, 1901. XIV. kötet • 424-455. sz.
Irományszámok - 1901-430
430. szám. 39 litett két község már régóta érzi. Mutatja ezt, hogy az egyesülés óhaja már a XVIII. században is megnyilvánult. A helyzet visszásságát azonban, különösen Győr sz. kir. város érzi, s azért sürgősen kéri Győrsziget és Révfalupa+aház községeknek közigazgatásilag mielőbb a város területéhez való átcsatolását. Mivel pedig az érdekelt két (vármegyei és városi) törvényhatóság az átcsatolás kérdésére nézve egyetértésre nem jutott, Győr város az átcsatolás elrendelését az 1886 : XXII. t.-cz. 163. §-a értelmében magától a törvényhozástól várja. Az átcsatolás Győr város háztartását alig érinti. Győr vármegye közönsége ellenzi az átcsatolást s annak még csak általános tárgyalásába sem bocsátkozott. A vármegye elutasitó magatartásának azonban alig van egyéb oka, mint az, hogy saját területének csonkitását előmozditani nem kívánja. De ez az érzelmi jellegű érv nem jöhet figyelembe azon másik sokkal fontosabb, reális természetű érvvel szemben, mely szerint a két községnek Győr várossal való teljes egyesítése a mainál sokkal természetesebb helyzetet teremtene, s egy virágzó nagy városnak érdekeit nagyban előmozdítaná. Győrsziget község átkebelezése ellen egyáltalán semmi érv sem szól, mert az átcsatolás kérdését maguk a győrszigeti lakosok kezdeményezték, s a község képviselőtestülete az átcsatolás mellett egyértelműleg határozott. A község terhei sem növekednek az átkebelezés által, mert a Győr városban jelenleg kivetett 58°/o pótadó nem haladja meg Győrsziget községnek mintegy 54- 55°/o pótadóját s a vármegyei pótadót és útadót együttvéve. Révfalupataház községben szintén sok hive van az átkebelezésnek. Maga a képviselőtestület ingadozó állást foglalt el az átcsatolás kérdésében, a mennyiben 1902. évi április hó 27-én tartott közgyűlésében a Győr várossal való egyesüléshez 30 szavazattal 3 szavazat ellenében elvben hozzárult, később azonban 1902. évi július hó 27-én tartott közgyűlésében az egyesülést minden indokolás nélkül nem czélszerűnek jelentette ki s a kérdést a napirendről levette. A községi pótadó Révfalupataház községben legutóbb 17°/o volt. Hozzászámítva ehhez a vármegyei pótadót és az útadót, az egyesülés által a róvfalupataházi lakosok pótadója mintegy 30%-kal emelkednék. Ezen jelentékenynek látszó megterhelés súlyát azonban csökkenti egyfelől az a körülmény, hogy Révfalupataház község pótadója — főleg az árvízvédelem miatt — a közel jövőben előreláthatólag emelkednék, másfelől pedig az előnyöknek az a sorozata, melyet közegészségügyi, közművelődési és főleg közgazdasági szempontból a városi élet fejlettsége nyújt. E mellett figyelembe kell venni még azt is, hogy egyesülés esetén a Győr városra utalt Révfalupataház község lakosai biztosítva lennének Győr város részéről tehető olyan intézkedések ellen, melyek Győr város érdekeit esetleg a szomszéd-községek rovására előmozdítanák (pl, hídvám, kövezet vám). A főórv az egyesítés mellett minden esetre Győr városnak érdeke, a melyet figyelmen kivül hagyni nem lehet. A nagy városok mindenütt fontos közgazdasági és nálunk különösen kiváló culturális hivatást teljesítenek. A városok fejlesztése tehát egyúttal a cultura haladását is jelenti. A városok ereje a lakosság számával együtt, tehát a születés és bevándorlás utján való szaporodásán kivül a szomszéd-községek beolvasztása által is növekedik. Győr város lakosainak száma jelenleg mintegy 29.000, Győrsziget ós Révfalu lakossága pedig együttvéve mintegy 8.500 lélek. E törvényjavaslat törvényerőre emelkedése esetén tehát Győr város
