Főrendiházi irományok, 1901. XIV. kötet • 424-455. sz.
Irományszámok - 1901-428
428. szám. 29 Ennek folytán a gyermek mindaddig, a mig a törvényesités birói Ítélettel meg nem állapittatik, jóllehet az utóházasság törvényesítő hatása hazai jogfelfogásunk szerint is ipso jure beáll, az utóházasságnak jogi előnyeit egész teljességben nem élvezheti. Ezen az élénken érzett hiányon "óhajt a 19. §. utolsóelőtti bekezdésében felvett rendelkezés segiteni, azzal a czélzattal, hogy a gyermek illetékes birói döntésig — melynek az anyakönyvi feljegyzés egyáltalában nem praeju.dikál — legalább a vélelmezett törvényesités külső bizonyítékának birtokába jusson, s ez által a méltatlanul reá nehezedő társadalmi és jogi hátrányok alól a javaslat 16. §-ába felvett rendelkezés segélyével is felszabadittassék. A törvényesités anyakönyvi feljegyzésének elrendelését a kibocsátandó utasításban legalább egyelőre a belügyminister hatáskörébe szándékozom utalni. 20. §. A halvaszülötteknek és szülés közben elhaltaknak mindkét anyakönyvbe való feljegyzését semmi érdek nem követeli. A lehető egyszerűsítést kívánja tehát a javasolt módosítás elősegíteni. 21. §. Az A. T. 78. §-a szerint magyar állampolgár külföldön történt születése, házassága ós halálesete csak külföldi anyakönyvi kivonat alapján jegyezhető be a hazai anyakönyvbe. E rendelkezéssel szemben a törvényjavaslat 21. §-ában tett kivételt a mindnagyobb arányokban mozgó kivándorlás s az a körülmény teszi szükségessé, hogy az amerikai államokból hazatérők a legtöbb esetben a nélkül jönnek meg, hogy ott született gyermekeik születési anyakönyvi kivonatát is magukkal hoznák vagy hogy gyermekeiket a születés helyén egyáltalán anyakönyveztették volna. A 21. §-ban foglalt kivétel tehát főleg azok érdekében történik, kik a hazába visszatérnek s nincsenek oly vagyoni helyzetben, hogy a beszerezni elmulasztott külföldi anyakönyvi kivonatot akár a belügyministerium közvetítésével is beszerezhessék, vagy a külföldön nem anyakönyvezett eseteket ott utólag anyakönyvez te thessék. 22. §. A törvényjavaslat az anyakönyvi kivonati díjakat, melyek az A. T. szerint az anyakönyvvezetőket, illetőleg bizonyos esetekben a községet vagy az államkincstárt illetik meg, a községet terhelő anyakönyvi dologi kiadások fedezésére kivétel nélkül a községeknek (városoknak) engedi át. 23. § , : Az e §-ban foglalt rendelkezéssel gyakorolni kívánt méltányosság indokolást alig igényel; különösen ha tekintetbe veszszük, hogy az itt érintett anyakönyvvezetők és helyettesek közül jelenleg 42 egyén évi 400 koronával magasabb tiszteletdíjjal van alkalmazva. 24. §. Az itt felvett rendelkezések nemcsak anyakönyvi, de általános közigazgatási érdekeket is kivannak szolgálni.