Főrendiházi irományok, 1901. XIV. kötet • 424-455. sz.

Irományszámok - 1901-439-440

190 439—440. szám. IV. Külön kérdések a bányászat, ipar, kereskedelem és közlekedés körébe eső foglalkozással bíró egyénekre vonatkozólag. * 1, Ha öllálló iparos vagy önálló kereskedő : * à) Van-e szabályszerű iparengedélye vagy iparigazolványa ? Van — nincs. * b) Rendszerint alkalmaz-e segédszemélyt (tisztviselőt, segédet, munkást, napszámost és üzleti szolgát) ? Segédszemélyt nem alkalmaz, — alkalmaz rl-et, — 2-öt, — 3-at, — 4-et, — többet. 2. Ha nom 8lláll6, hanem a bányászat, ipar, kereskedelem vagy közlekedés körébe tartozó segódszemély (segéd, tanoncz, munkás, napszámos, üzleti szolga) : . * a) az összeírás időpontjában alkalmazásban állott-e vagy hely (munka) nélkül volt? Alkalmazásban állott — hely (munka) nélkül volt. * b) ha alkalmazásban állott, mióta volt egyfolytában a jelenlegi munkaadójánál alkalmazva (csak a 20. életévtől fogva teljesített szolgálatot véve számba) : 3 évnél rövidebb idő óta, — 3—5 év óta, — 5 évnél hoszabb ido óta. c) ha hely (munka) nélkül volt, hány hónap (hány hét, hány nap) óta volt hely (munka) nélkül: . —... hónap hét nap óta. cc) munkanélküliségének mi az oka? d) tagja-e valamely munkásegyesületnek és ez esetben melyiknek? Tudnivalók a statisztikai lap kitöltésére vonatkozólag. 1. Statisztikai lapot minden 20 évnél idősebb (1883-ban vagy előbb született) magyar honos helybeli férfi lakosról kell kitölteni, a tényleges szolgálatban álló katonák (honvédek és csendőrök) kivételével. A fegyvergyakorlatra vagy ideiglenes szolgálatra behívott tartalékosok és póttartalékosok az összeírás szempontjából polgári egyéneknek tekintendők s róluk ki kell állítani a statisztikai lapot, természetesen abban a községben, a mely tulajdonképpeni rendes lakóhelyüket képezi; A községben bár csak rövid idő óta tartózkodó, de a községben alkalmazott vagy munkát kereső egyének, valamint a községből csak ideiglenesen távol levők helybelieknek veendők; róluk tehát statisztikai lap állítandó ki. Viszont a községben csak ideiglenesen vagy vendégképen tartózkodó egyénekről, szállodabeli, vendégfogadói utasokról, a községen átvonuló egyénekről (pl. vándorczigányokról) statisztikai lapot kiállítani nem kell. Magyar honos az, a ki született, esetleg visszahonositott magyar állampolgár, vagy bár idegen származású, de a magyar állampolgárságot szabályszerű módon megszerezte (honositás vagy törvényesités által). Az a körülmény, hogy valaki egyenes állami adót nem fizet, a statisztikai lap kitöltésénél akadályul nem szolgálhat, mert a statisztikai lapnak többi rovatait azokról is ki kell tölteni, a kik egyenes adókötelezettség alá nem esnek. 2. Minden rovatot pontosan, a *-gal jelölt rovatokat a megfelelő szó aláhúzásával kell kitölteni. A foglalkozást (2. rovat) minél tüzetesebben kell megnevezni, munkásoknál, (napszámosoknál) a munkanemet (mezőgazdasági munkás, téglagyári napszámos stb), tényleges és nyugdíjas tisztviselőknél (altiszteknél és szolgáknál) pedig a betöltött hivatalt és állást is mindig megjelölve. Iparosoknál, kereskedőknél az iparés kereskedelmi ágon kivül fel kell tüntetni, hogy önállók-e vagy segédszemélyek s ez esetben milyen minőségben. Szolgáknál, kocsisoknál, cselédeknél mindig meg kell nevezni a gazdasági ágat, a melyben alkalmazva vannak (mezőgazdasági cseléd, vegyeskereskedésben szolga, stb.). 3. Anyanyelv gyanánt, minden befolyásolástól tartózkodva, azt a nyelvet kell bejegyezni, a melyet az illető egyén magáénak vall s a melyet legjobban és legszívesebben beszél. 4. A műveltségre vonatkozó rovat kitöltésénél a 4a. rovatban a középiskolai (főgymnáziumi, főreáliskolai) vagy ezzel egyenlő fokozatú (gazdasági tanintézeti, felsőbb ipar- és kereskedelmi iskolai,- tanitóképző-intézeti, hadapródiskolai stb.) vagy főiskolai (egyetemi, jogakadémiai, hittani intézeti, gazdasági, erdészeti, bányászati akadémiai, stb.) tanulmányokat kell bejegyezni, a középiskolai vagy ezzel egyenlő fokozatú képesítést azonban csak abban az esetben, ha az illető egyén a középiskolát egészen és sikeresen bevégezte, tehát ha róla érettségi vagy végbizonyítványt vagy legalább az iskola legmagasabb osztályáról (évfolyamáról) szóló osztálybizonyitványt szerzett. A kinek főiskolai képesítése van, mely a középiskola elvégzését úgy is feltételezi, annál csak a főiskolai képesítést kell felemlíteni, a középiskolai képesítés bejegyzése mellőzhető. 5. Az adóösszegek bejegyzésénél a félkoronánál kisebb részletek mellőzendők, félkoronát meghaladó tételek ellenben egész koronának veendők. (Pl. 1 korona 18 fillér 1 koronának, 2 K. 51 fillér 3 koronának jegyzendő be a kimutatásba.) Ugyanígy kell eljárni a földbirtok területének kimutatásánál is, a hol a fél kat. holdnál kisebb területet figyelmen kivül kell hagyni, 800 G ölnél nagyobb területet ellenben 1 kat holdnak kell venni ; a 10 kat. holdnál kisebb területű földbirtoknak további részletezésénél azonban már a • öleket is be kell a kimutatásba vezetni. 6. Ez adatok kizárólag a képviselő választói jogosultság új törvényes szabályozása és a választókerületek új kikerekitése czéljából gyűjtetnek, ennélfogva sem adóztatási czélokra, sem bármi más czéka fel nem használhatók s egyénenkint közzé sem tehetők, sem illetéktelen egyéneknek ki nem szolgáltathatók. Az adatszolgáltatók érdekeinek e részben való biztosítását foglalja magában az 1897-ki XXXV. törv.-czikk 15. §-a, mely a központi statisztikai hivatalnak azt az alkalmazottját, valamint az adatgyűjtéssel vagy feldolgozással megbízott más közeget, a ki a statisztikai adatokkal bármi módon visszaél, két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel rendeli büntetni. 7. A ki tudva hamis vagy valótlan statisztikai adatokat vall be, vagy az adatok beszolgáltatását megtagadja, az 1897 : XXXV. t.-cz. 13. §-a értelmében-kihágást követ el, s annyiszor-amennyiszer 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. •) A *) jelölt rovatoknál a választ a megfelelő dűlt szedesü szó (szavak) aláhúzásával kell megadni.