Főrendiházi irományok, 1901. XIII. kötet • 370-423. sz.

Irományszámok - 1901-387

r>o 387. szám. Igaz ugyan, hogy a tiszteletbeli tisztviselők egy része tényleges szolgálatot is teljesít; más része azonban vagy egj^általán nem, vagy legalább rendszeresen és állandóan nem működik. E bizonytalanságra való tekintettel a fizetésrendezésnél a tiszteletbeli állás figyelembevételét egészen mellőzendőnek véltem. A 6. §-ban azért kell a magasabb fizetési osztályról is emlitést tenni, mert az 5. §. értelmében a főszolgabiráknak a VIII. fizetési osztályból a VII. fizetési osztályba való előléptetésénél a szolgálati idő is figyelembe vétetnék. A 6. §-ban tervezett intézkedésnél fogva az a főszolgabiró, a ki pl. 10 évig valóságos főszolgabiróként és 5 évig tiszteletbeli főszolgabíróként szolgált, a VII. fizetési osztályba nem léptethető elő, mert a tiszteletbeli minőségben eltöltött 5 évi szolgálati idő a megkívánt 15 évi minimalis időtartamba nem számitható be. 7. §.. Az 1886 : XXI t -ez. 80. §-a — többek között — kimondja, hogy a közigazgatási gyakornokokat a főispán élethossziglan nevezi ki. Ezen az intézkedésen kivül a közigazgatási gyakornokokra vonatkozólag a törvényben más rendelkezés nincs. Sőt, mivel az 1886 : XXI. t. ez. 67 §-a, mely a vármegyei tisztviselőket egyenkint felsorolja, a közigazgatási gyakornokokról emlitést nem tesz, a közigazgatási gyakornokok minősültsége és hivatása pedig kizárja, hogy a segéd- és kezelőszemélyzet körébe tartozzanak: a közigazgatási gyakornokoknak még hivatali helyzete sincs idáig törvényileg tisztázva. Nézetem szerint az illetmények szabályozásakor megfelelő alkalom kínálkozik arra, hogy — a mint ez az állami szolgálatban álló közigazgatási gyakornokokra nézve az 1893 : IV. t.-cz. 11. §-ában kimondatott — e törvényjavaslatban kimondassék, hogy a közigazgatási gyakornokok vármegyei tisztviselők, a kik fizetés természetével biró segélydíjban részesülnek. A segély díjak összegét tekintve, a törvényjavaslat értelmében az állami és a vármegyei közigazgatási gyakornokok között lényeges különbség tétetnék. Mig ugyanis az állami szolgálatban álló gyakornokok évi segélydíjának maximuma 1000 korona, addig a vármegyei közigazgatási gyakornokok évi segélydíját 1000, 1300 és 1600 korona összegekben kérem megállapítani. Az Indokolás általános részében elmondottak után nem szükséges újból felsorolnom azokat az okokat, melyek ma a közigazgatási pályára lépő egyéneket valósággal visszariasztják a vármegyei szolgálattól. Ma a vármegyei közigazgatási pályára, melyet azelőtt a legelőkelőbbnek tekintettek, gyakran csak azok szánják rá magukat, a kik másutt elhelyezést nem találtak. Erről tanúskodik a rendszeresített, de pályázók hiányában betöltetlen közigazgatási gyakornoki állások nagy száma. Pedig a közigazgatási gyakornoki állás a közigazgatási gyakorlati ismeretek elsajátításának valóságos iskolája, melynek a magasabb állásokra kellő gyakorlati képzettségű egyéneket kellene szolgáltatnia. A közigazgatásnak általános érdeke is azt követeli, hogy a vármegyék a maguk aljegyzőit és szolgabiráit ne az iskola padjaiból alig kikerült és gyakorlati ismeretekkel egyáltalán nem biró egyének közül, hanem lehetőleg a közigazgatási gyakornokok sorából válaszszák. Ezt azonban a vármegyék csak akkor tehetnék meg, ha kellő számú közigazgatási gyakornokok állanának rendelkezésükre.