Főrendiházi irományok, 1901. XIII. kötet • 370-423. sz.

Irományszámok - 1901-387

387. szám. 43 okokat és körülményeket, melyek a vármegyei tisztviselők beosztásánál irányadók voltak. Altalánosságban — részben az Indokolás során már előadottak ismétlésével — csak annyit emlitek meg, bogy az állás fontossága, a megkivánt minősités, a teendők mennyisége és belső értéke, az állással járó felelősség, a jelenlegi tényleges és átlag-illetmények, továbbá az a körülmény, hogy az illető tisztviselő hivatalfőnök-e vagy alárendelt tisztviselő, avagy segédmunkás, s végül a megfelelő állami közigazgatási, illetőleg a birósági alkalmazottak beosztása voltak azok az irányadó szempontok, melyek a vármegyei tisztviselők beosztásánál vezéreltek. A fizetési osztályokba besorozott állások közül e helyen csak a kőnyomdavezetői állást emlitem meg azért, mert ezen állás az állami hivatalokban fizetési osztályba besorozva nincs. E törvényjavaslat értelmében a vármegyei kőnyomdavezetői állás a XI. fizetési osztályba soroztatnék be. Ennek oka és magyarázata a következő: Az 1886 : XXI. t.-cz. 72. §-a értei mében a segéd- és kezelőszemélyzet létszámát és szervezetét belügyministeri jóváhagyás mellett a vármegye maga állapitja meg. Mivel egyes vármegyék ezen törvényben biztosi to tt joguknál fogva a kőnyomda-ezetőt (kőnyomdászt) a segéd- és kezelőszemélyzet létszámába vették fel : e törvényjavaslatban azt az alkalmazottat, a ki eddig törvényes rendelkezés alapján a segéd- és kezelőszemélyzet tagja volt, a szerzett jogok és a vármegyei önkormányzat megsértése nélkül ä szolgaszemélyzet körébe utalni nem lehetett. Természetes, hogy a kőnyomdavezetők közül csak azok lesznek a Xí. fizetési osztásba besorozhatok, a kiket a bel ügy minist er által jóváhagyott szervezési szabályrendelet annak idején a segéd- és kezelőszemélyzet létszámába osztott be, s a kik az 1883 : I. t.-cz. 19. §-ában a kezelési szakra nézve előirt minősültsóget igazolják. Azokat az állásokat, melyek egyes vármegyék házipénztári költségvetéseiben fel vannak ugyan véve, de az illető vármegyéknek csak helyi különlegességét képezik, a fizetési osztályokba nem soroztam be. Ezek az állások az összes vármegyékben együttvéve a következők : 5 gazdasági előadó, 1 fatenyésztési biztos, 1 forditó, 8 fürdöbiztos és 4 szülésznő. Ezeket az állásokat — belügy ministeri jóváhagyás mellett — az illető vármegyék maguk fogják besorozni a megfelelő fizetési osztályokba. A fizetési osztályokba kifejezetten be nem sorozott állásokkal kapcsolatban meg kell még emlékeznem az 1885 : XXIV. t.-cz. 53. §-a értelmében kinevezett házközösségi föszolgabimkról. Ezen íőszolgabirákra nézve, a kik egyébként a többi főszolgabirákkal azonos javadalmazásban részesülnek, azért nem kell e törvényjavaslatban intézkedni, mert a házközösségi főszolga birák az idézett törvény értelmében csak ideiglenes alkalmazottak, s járandóságaikat a belügyrninisteri költségvetésben ideiglenes és rendkivüli kiadásokként külön czím alatt kell felvenni. Az 1. §. s a vele szoros kapcsolatban álló 15. §. a törvényeknek s a rendeleteknek az állami alkalmazottak illetményeire vonatkozó rendelkezéseit a vármegyei alkalmazottakra is megfelelően kiterjeszti. Az emiitett rendelkezések azonban a vármegyei tisztviselőkre korlátozás nélkül már azért sem alkalmazhatók, mert e rendelkezések a vármegyékben nem létező hivatali állásokra is vonatkoznak, s mert a vármegyei tisztviselők különleges helyzeténél fogva e törvényjavaslat egyes szakaszaiban az állami tisztviselőkre irányadó rendelkezésektől eltérő intézkedéseket kellett javaslatba hozni. Az állami tisztviselőkre irányadó s a vármegyeiekre is kiterjesztendő ö*