Főrendiházi irományok, 1901. XIII. kötet • 370-423. sz.

Irományszámok - 1901-409

310 409. szám. a kereskedelemügyi m. kir. minister egyoldalú megítélése szerint kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand, az engedélyes köteles lesz saját költségéi? mindazon berendezésekel eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasítások szerint szükségesek, s illetőleg a melyek a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak. A mennyiben azonban a katonai forgalom érdekében az engedélyezés alkalmával alapul vett teljesítési képesség határán túlmenő berendezések kívántatnának, ezek csakis engedélyes hozzájárulásával lesznek érvényesíthetők. Mihelyt az engedélyezett vonal évi elegy-bevétele kilométerenként 28.000 koronát elér, köteles az engedélyes a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeletére vagy a második vágányt kiépíteni, vagy pedig a helyi érdekű vasutat elsőrangú főpályává átépíteni. Ezen kötelezettség teljesítése azonban engedélyestől csak az alább megállapított engedély tartalma első 70 éve alatt követelhető. 20. §. Az engedélyes köteles az engedélyezett vasút üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg, nyereség- és veszteségszámlával együtt legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig a kereskedelemügyi m kir. ministerhez bemutatni. Köteles továbbá az engedélyes a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhírré tenni s mindennemű a felügyeleti hatóságok által kivánt statisztikai adatot beszolgáltatni. 21. §• Engedélyes köteles jelen engedélyokirat keltétől számitott három hó alatt részvénytársaságot alapítani. A részvénytársaság a fenti 4. §-ban idézett engedélyezési tárgyalási jegyzőkönyv IX. pontjában foglalt, illetőleg a kereskedelemügyi minister által a pénzügyministerrel egyetértőleg megállapítandó pénzbeszerzési feltételek mérvadása szerint a vasút tényleges építési és üzletberendezési költségeinek beszerzése czéljából névre, vagy előmutatóra szóló részvényeket bocsáthat ki. A kibocsátás módozatait az 1888. évi IV. t.-cz. 10. §-ában foglalt határozmányok figyelemben tartása mellett, a kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügyi rn. kir. ministerrel egyetértőleg állapítja meg. A jelen engedélyokirat és az annak kiegészítő részét képező okmányok az alakítandó részvénytársaságra változatatlanul kötelezők s ehhez képest az alakítandó részvénytársaság az engedélyest a jelen engedélyokirat alapján megillető jogokat és kötelezettségeket változatlanul és minden fentartás nélkül kötelezőleg átvenni tartozik. A részvénytársaság alapszabályai, részvények és szelvényeik mintáival együtt, úgyszintén a törlesztési terv átvizsgálás és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez felterjesztendők s a nevezett minister részéről az alapszabályokban, valamint a czímletek és szelvényeik mintáinak tervezetében, valamint a törlesztési tervben kivánt módosítások feltétlenül foganatositandók. Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka a beruházási tartalék-alap