Főrendiházi irományok, 1901. XIII. kötet • 370-423. sz.
Irományszámok - 1901-408
408. szám. 295 tében megfelelően kibővitendő és átalakítandó — a következő négy új állomás, rakodó és megállóhely volna létesítendő : »Keszthely« viz- és mozdony állomás 350 m. hoszszal, »Vonyarcz—Vashegy« rakodó állomás 250 m. hoszszal, »Balaton-Győrök« megállóhely . 1000 m. hoszszal, »Balaton Ederics« állomás 350 m. hoszszal Balatonszentgyörgy felette kedvezőtlen lakásviszonyai miatt a szabványszerű végállomási létesítmények közül a mozdonyszin és a laktanya »Keszthely« állomáson volnának létesítendők és a vontatási szolgalat is ilykép »Keszthely« állomásról fogna intéztetni. A vasút építési munkái a balatonszentgyörgy—keszthelyi helyi érdekű vasút engedély-okiratához kiadandó függelék keltétől számított egy év alatt lennének befejezendők s ezen idő leteltével a pálya a közforgalomnak átadandó. Engedélyes társaság köteleztetnék továbbá a balatonszentgyörgy—keszthelyi törzsvonalat, illetve annak Balatonszentgyörgytől a készthely—tapolczai vonal kiágazási pontjáig terjedő részét — a folytatólagos vonal megépítésére megszabott határidőn belül — a felépítménynek, nemkülönben a nyilt átereszek és hidak hordszerkezeteinek megerősítésével olyként átépíteni és berendezni, hogy az említett vonal felépítménye a jelenlegi 4.500 kilogramm helyett 5.000 kilogramm keréknyomásnak feleljen meg s a vonatok, melyeknek közvetlen átmenete ilykép lehetővé válik, a régi vonalon is 40 kilométer óránkinti legnagyobb menetsebességgel közlekedhessenek. A m. kir. államvasutak által kezelt dunántúli helyi érdekű vasutak »Tapolcza« állomásához csatlakozó új keszthely—tapolczai vonal — a keszthely—balatonszentgyörgyi törzsvonallal együtt, melyen az ez időszerinti önálló üzem a folytatólagos vonal közforgalomba helyezésének napjával megszüntettetnék, — mint egységes vasút az engedély egész tartamára — az 1880. évi XXXI. törvényczikk 8. §-ának b) pontja alapján a m. kir. államvasutak kezelésébe fogna átvétetnk A keszthely—tapolczai folytatólagos vonalnak tényleges építési és üzletbereni dezési költségei 1,686.000 koronában, vagyis pályakilométerenként 65.859 koronában állapíttatnának meg, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 124.700 korona lenne fordítandó, beruházási tartalékul pedig készpénzben, vagy a társaság kibocsátási árfolyamon számitött elsőbbségi részvényeiben 24.000 korona lenne kihasítandó s a törzsvonal engedélyokirata értelmében alkotott tartalékalaphoz csatolandó. Ezen utóbbi összegek levonásával tehát a keszthely —tapolczai vonal tulajdonképeni építési tőkéje 1,537.300 koronára, vagyis pályakilométerenként 60.050 koronára tehető. A költségek ezen mérve egyfelől abban találja indokolását, hogy a pálya minden hat kilométerére egy-egy állomás esik és hogy a jelenlegi »Keszthely« végállomás felhagyása folytán létesitendő új állomás, mint a helyi érdekű vasút fűtőházi és vontatási telepe, oly berendezésekkel fog bírni, a minők rendszerint csak a csatlakozó és végállomásokon találhatók, másfelől abban, hogy a pálya csaknem egész hosszában belterjes mezőgazdasági mívelés alatt álló földterületeken épülne s a földárak magassága következtében kisajátitásra mintegy 146.000 korona lenne fordítandó, végre, hogy a szükséges jelentékenyebb földmunkák és a pályán előállítandó többrendbeli nagyobb műtárgy költségeire való figyelemmel, magának az »Alépitmény«-nek előirányzata 404.600 koroná\al volt megállapítandó. A balaton-szentgyörgy—keszthelyi helyi érdekű vasút 510.000 koronányi tényleges építési és üzletberendezési tőkéje tehát a keszthely—tapolczai folytatólagos vonal 1,686.000 koronát, valamint a törzsvonal átalakításának, illetve a felépít-
