Főrendiházi irományok, 1901. XIII. kötet • 370-423. sz.
Irományszámok - 1901-407
288 * 407. szám. geken át a mátra—körösvidéki egyesült helyi érdekű vasutak »Vésztő« állomásáig fogna vezettetni. A pálya a kovácsháza—csabai, már forgalomban levő vasúthoz hasonlóan, keskeny (0-76 méter) nyomtávval létesíttetnék. A vonatok legnagyobb óránkénti menetsebessége, a tervbe vett motoros üzemre való tekintettel, a műtanrendőri bejárás alkalmával a helyi viszonyoknak és egyéb mérvadó körülményeknek megfelelően állapi Itatnék meg, A legnagyobb emelkedés, illetve esés 10°/oo-ben, a kanyarulatok legkisebb félátmérője a nyilt pályán 50 méterben szabatnék meg. A községek utczáin, közutakon és hidakon átvezetendő pályán alkalmazandó különböző fajú és súlyú sínek, függő sínkötés alkalmazása mellett, oly sűrűen rakott talpfákon volnának elhelyezendők, hogy igénybevételük a vonalon használandó legnagyobb járműveknek megterhelt állapotban való legnagyobb keréknyomása alatt négyzetczentiméterenkint 1000 kg.-ot meg ne haladjon. A vasúton Csaba közraktár, Békés és Vésztő csatlakozó állomásokon kivül 8 kitérő, illetve megálló lenne létesitendő. A vasút építési munkálatai a kovácsháza-csabai helyi érdekű vasút engedélyokiratának Il-ik függelékeként kiadandó engedélyokirat keltétől számitott egy év alatt lennének befejezendők, illetve a pálya a közforgalomnak átadandó. A tényleges épitési és üzletberendezési költség pályakilo in éterenként 19.103 koronában, vagyis összesen 745 000 koronában állapíttatnék meg. E tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 183.400 korona, tartalékalap képzésére pedig 10.000 korona lenne fordítandó. Az épitési tőkének ily, a pálya keskenyvágányú jellegét tekintve is, felette alacsony összegben történt megállapítása csakis a helyi érdekű vasút épitési módja és üzleti berendezése tekintetében támasztott követelményeknek a forgalom biztonsága és a vasút czélja által megengedett határig történt mérséklésével, másrészt pedig annak következtében vált lehetségessé, hogy a kisajátítási költségek az igénybe veendő területek részbeni ingyenes átengedése következtében aránylag csekélyek s az épitési munkáknak a legmesszebbmenő takarékosság szem előtt tartásával olcsó házi kezelésben, vagy kis szakmányban végzése vétetett kilátásba. Örvendetes körülményként emiithetem fel, hogy az egész épitési és üzletberendezési tőkét az állami hozzájárulások és a külföldi tőke mellőzésével maga az érdekeltség gyűjtötte egybe, a mennyiben a vasút épitési költségeihez Békés vármegye 140.000 koronával, Békés-Csaba község 100.000 koronával, Békés község 60.000 koronával és Vésztő község 30.000 koronával járult hozzá, a fenmaradó 415.000 koronát pedig a magánérdekeltek teljes mérvben fedezték. A tervezett vasút tehát teljesen az érdekelt községek és magánosok Önerejéből jönne létre, s miután az épitési tőke beszerzése czéljából egynemű részvények bocsáttatnának ki, a hozzájáruló községek és magánosok egyaránt fognának részesedni a tervezett vasút jövedelmezőségében. Valamint az építésnél, úgy az üzemnél is a legnagyobb takarékosság vétetett kilátásba, minélfogva a tervezett helyi érdekű vasúton a külföldön már több helyen kedvező eredménynyel alkalmazott motoros üzem fogna életbe léptettetni. * Ezen motoros üzem alkalmazása folytán az üzletrendtartás egy neme y rendelkezéseivel szemközt engedélyezendő könnyítések a rendeleti utón kiadandó üzemszabályokban fognának megállapittatni. Annak előrebocsátása mellett, hogy egyebekben az engedélyezés feltételei megegyeznek a helyi érdekű vasutakkal szemben kiköttetni szokott hasonló feltételekkel, tisztelettel megjegyzem, hogy miután a tervező alföldi első gazdasági vasut-részvénytársaság a helyi érdekű vasút létesítése iránt feltétlen kötelezettséget vállalt, a avsut kiépítése biztosítottnak tekinthető.
