Főrendiházi irományok, 1901. XIII. kötet • 370-423. sz.

Irományszámok - 1901-391

391. szám. 191 minden régi érdekeltség maga-maga viseli — elkülönitve a többitől — a töltések szabványos méretre való kiépítésének költségét. A volt szeremlei érdekeltség töltése Bajától a bátai révig 9*2 kilométer hosszban terjed és Szeremle községen alul csak nyúlgáttal tudták 1899-ben az árvizet fentartani; e védvonal kiépitése múlhatatlanul szükséges, mert szakadása az egész sziget elöntését vonná maga után. A különféle töltésirányokra és változatokra kiterjedt tanulmányok alapján elfogadott terv szerinti költségszükséglet tetemesen meghaladja azt az összeget, mely az új építési költséggel a legjobban megterhelt mohácsi érdekeltségre holdankint «sík; A hiányzó összeg fedezésére ujabban felajánlotta ugyan a többi érdekeltség a társulati töltésekkel védett Ferencz-csatorna és érdekeltségi töltések után az 1885 : XXIII. t.-cz. 110. §-a alapján reménylett hozzájárulási összegeket, de miután ezek sem fedezik a fentebb emiitett többletet és miután a töltés nemcsak a Margitta-szigeti társulatot, hanem a Ferencz-csatorna tápcsatornáját s a mögötte fekvő területeket és községeket is védi, a társulatnak az 1885 : XXIIÍ. t.-cz. 115. §-a utolsó bekezdése alapján —a még hiányzó összeg fedezésére — nyújtandó rendkivüli segélyképen, mintegy 100.000 K lenne engedélyezendő. 9. A bezdánszigeti ármentesítő társulat védműveinek végleges rendezése tovább már alig halasztható feladatot képez. Nevezetesen ezen néven működő társulati és a szomszédos bezdáni nagyszigeti magánöblözeti védtöltések nemcsak társulatot alkotó érdekeltségnek mintegy 3000 holdnyi területét védik, hanem egyrészről a monostorszeg-apatini, másrészről pedig a margittaszigeti társulatok területeit is érintik, mert gátszakadás esetén az árviz ezen társulatok területeit is veszélyeztetné, illetőleg elöntené. Az 1897. évi nagy viz kimutatta ezen töltések megerősítésének és megfelelő emelésének feltétlen szükségét, miután azonban a jobbára apró birtokosokból álló érdekeltség a földnivelésügyi minister ismételt felhívására a nagyszigeti érdekeltséget kötelékébe bevonni és védtöltéseit kiépíteni vonakodott, nevezett minister felelőssége érzetében az 1885. évi XXIII. törvényczikk 82. §-a alapján a nagyszigeti öblözetet a bezdánszigeti ármentesítő társulathoz csatolta, s ügyei vezetésére ministeri biztost küldött, egyidejűleg azonban bekivánta a töltések kiépítésére szükséges költségekre vonatkozó adatokat és elkészítette a belvízrendezés tervét is. Ezen adatokból kitűnik, hogy a töltések kiépítésére mintegy 60.000 K-ra, a belvizlevezetés és szivattyútelep létesítésére mintegy 100 000 K-ra lesz szükség. Miután pedig a mintegy 3000 kat. holdnyi érdekeltség az ujabbi 160.000 K költséget a régi terhek és az évi fentartásból és szivattyúzásból eredő megterhelés mellett fedezni alig tudná, a társulat segélyezése elkerülhetetlenül szükséges, hogy a két szomszédos társulatot és több községet veszélyeztető helyzet végkép megszüntethető legyen. A társulatnak nyújtandó segélyképen 50.000 K vétetett fel. 10. A Szentendre-szigeten minden nagyobb dunai árviz elárasztotta Szigetmonostor és Pócsmegyer községek belsőségét és határának nagyobb részét ; el volt öntve a község határa 1897. évben júliusban és 1899. évben szeptember havában is, a mikor a lakosság évi termésének nagy része tönkre ment. Az említett két község érdekeltsége 1901-ben társulattá alakult, védőtöltéseit a Nagy-Duna jobb és a szentendrei Kis-Duna balpartján megépítette, hogy a községek belterületeit az elpusztulástól és határukat a tönkretételtől megmentsék, A 2220 kat. hold érdekeltsége azonban oly terhet vállalt magára, a melyet el nem bir, mert évenként és holdanként 10 K-ra felemelt kivetéssel sem birják a 27.700 K kölcsönteher annuitáson felül még szükséges fentartási és a minimumra leszállított kezelési költségeket fedezni. Miután ezen társulat aránylag kis területre — a két Duna mentén — hosszú védvonalat kell, hogy fentartson, miután továbbá virágzó, szorgalmas községek belterületei is védetnek és a védelem költségeit e terület a vég-