Főrendiházi irományok, 1901. XIII. kötet • 370-423. sz.
Irományszámok - 1901-391
188 391. szám. -kiépítése folytán Győr város és Győrsziget község védőművei ma már nem nyújtanak kellő biztonságot, különJ sen ha figyelembe vesszük, hogy Győrött az 1899. évi nagyviz 0*80 méterrel volt magasabb, mint 1883. évben, úgy, hogy a vedőműveknek felemelése okvetlenül szükségessé vált. Győr város és Győrsziget egyesitett árvédelmi műveinek magassága a terv szerint 0 50 méterrel vétetnék nagyobbra, mint a szomszédos társulatok töltései, hogy a város árvédelmi biztonsága a külterületekét meghaladja. E szerint a védőművek magassága 4* 8'5 méterre, azaz 1*50 méterrel van magasabbra tervezve azon vizszinnél, a mely .1889. évben Győrnél a szakadások nélkül bekövetkezett volna; az új védőművek tehát a mai védőműveknél 1*30 méterrel lesznek magasabbak. \ Miután az érdekeltek ezen költséget el nem bírják és a védőművek felemelése és megerősítése már évek óta húzódik, a nélkül, hogy az érdekeltek a kiépités iránt intézkedhettek volna; a védőművek szükséges kiépitését az államnak kell kezébe vennie, hac?ak a várost Szeged sorsára juttatni nem akarjuk. Erre a czélra 1,000.000 K vétetett fel. 2. Győr város és Győrsziget árvédelmi helyzetének biztosításával szoros összefüggésben van a győri Dunaágnak szabályozása. A győri Dunaágnak Győrtől Vénekig való szabályozása a közhajózás, valamint Győr város kereskedelme szempontjából elodázhatatlanul szükséges, a menynyiben eddigelé is csak évenkint ismétlődő kotrásokkal volt lehetséges a hajóforgalmat feni ártani. A folytonos kotrás pedig sokkal nagyobb kiadásokat okoz, mintha e kiadások egyszersmindenkorra gyökeres és végleges szabályozás utján oldatnak meg. Ezenkívül szükségessé vált a győri, illetőleg mosoni Dunaágnak a NagyDunából való kitorkolásánál egy szabályozó művet felállítani, hogy a kisdunamenti vidék árvédelmi biztonsága fokoztassék. Mindezen munkálatok a 1895 : XLVIII. törvényczikkbe felvéve nem lettek és csakis az abban contemplait szabályozások részbeni elhagyásával volnának végrehajthatók. A győri dunaág-rendezési munkálatok egy részét, mintegy 400.000 K-t, Győr város fogná viselni, ennek betudásával lettek a költségek 600.000 K-ban megállapitva. 3. Az emelkedő dunai árvizek káros hatása következtében hasonlólag igen rossz helyzetbe jutott és van Esztergom varosa is és mivel a védőművek költségek az sem képes teljes mértékben viselni, méltányos, hogy az állam segítségére legyen, mert a vizszinemelkedés részben a nagymérvű ármentesitések következménye. Az idevonatkozó terv szerint, az ármentesités költsége a Kis-Duna részleges feltöltésével mintegy 500.000 K-ba kerülne, ebben a költségben azonban a primási sziget mellett létesítendő kisebb téli kikötő építési költségeinek nagyobb része is benfoglaltatik. . • 4. A szegedi körtöltés méreteinek erősítése és a viz felőli lejtőjének burkolása az 1888. évi, de különösen az 1895. évi nagy vizekkel szemben azért vált szükségessé, mert az 1879. évi vízálláshoz viszonyítva, melyre vonatkozólag a város védművei és körtöltése is kiépültek, a nagy viz szine 078 méterrel emelkedett. A körtöltés méretei nem megfelelőek, mert a körtöltésnek, hogy czéljának megfelelhessen, vagyis az élő Tisza mentén épült gátaknak netaláni átszakadása esetén védvonalul szolgálhasson, okvetlenül legalább 0-50 méterrel magasabbnak kell lennie, mint a folyómenti töltéseknek, mert mellette az árviz felduzzad és pedig annak a pontnak magasságához viszonyítva, ahol a gátszakadás előállott..
