Főrendiházi irományok, 1901. IX. kötet • 244f4. sz.

Irományszámok - 1901-244f4

XXXII ban a gőzhajókat, gyapjúszöveteket, pamutfonalakat, kőszenet, vörösrezet, textilipari gépeket, nyers vasat találjuk első helyen. Kivitelünk, bár újabban hanyatlani látszik, szintén elég tekintélyes. Ide kivitt árúink kö, t a liszt a legfontosabb, s bár ennek kivitele 1901-ben erősen hanyatlott, 9*3 millió korona értékkel még mindig az első helyen áll. Ki vittünk továbbá közel 2

1

/a millió korona értékű tölgyfa-kivonatot s az árpa, leölt szárnyas, tojás és nyers czukor értéke is meghaladta egyenkint az 1 millió koronát. Bumániából, eltekintve az 1897— 1899. évektől, mely években a búzaés kukoricza-behozatal óriási magasságot ért el, rendszerint alig 12—14 millió korona értékű árút hozunk be. Az 1897. évi behozatal értéke a fönt emiitett körülménynél fogva 26*7, sőt az 1898. évi behozatal érteke 66*9 millió korona volt, s még az 1899. évi érték is meghaladta a 20 millió koronát. A behozatali czikkek sorában rendszerint a kukoricza, repcze és köles a fontosabbak, puha épület- és müfából, nyers gyapjúból, friss halakból és nyers ásványolajból szintén van meglehetős behozatalunk. Ki vitelünkben,mely egészben véve sem nagy, a fűrészelt puhafaárúk állanak első helyen, s mint aránylag fontosabb kiviteli czikkek még a marhabőr, lovak és csikók, kőszén, papiros-anyag, rúdvas és pamut-szövőfonál emlithetők. Szerbia egyike azoknak az országoknak, melyekkel szemben kereskedelmi mérlegünk állandóan passzív, mert innen behozott árúink értéke rendszerint többszörösen túlhaladja a kivitel értékét. Megjegyzendő egyébként, hogy ez országból való behozatalunk, mely 1899-ben érte el legnagyobb magasságát, a mondott évtől kezdve jelentékenyen hanyatlott, főleg a búzabehozatal nagy visszaesése következtében, mihez 1901-ben az ökörbehozatal csökkenése is járult, A csökkenés daczára is az emiitett két árú és a sertés a legjelentékenyebb behozatali czikkek : sertésekért i 901-ben 11*4 millió, ökrökért 8*8 millió, búzáért 3 3 millió koronát fizettünk Szerbiának. Nagy behozatalunk van továbbá eleven szárnyasokból, árpából, kukoriezából és fri?s gyümölcsből is. A kivitel jelentéktelen, évenkint alig 8—13 millió korona értéket képvisel s ez az összeg is számos kisebb jelentőségű czikk között annyira megoszlik, hogy egyetlen árút sem találunk, melyből való kivitelünk legalább 1 millió koronát elérne. A fenti táblázatban nem szereplő többi országokkal való forgalmunkról is röviden beszámolva, megemlitjük, hogy Svájcából évenkint mintegy 3 millió korona értékű árút hozunk be, főleg zsebórákat, selyemszöveteket és sajtokat. A kivitel értéke évenkint 7—8 millió korona, a kivitt árúk közül az ökör, tojás, fűrészelt keményfaárú és maláta érdemelnek emlitést. Belgiumból behozott árúink között a gyémánt, kézi lőfegyverek és nyers márvány a fontosabbak, az egész behozatal értéke évenkint 2—3 millió korona. Nem sokkal nagyobb jelentőségű a kivitel sem, melyben a fűrészelt keményfaárúkat és tölgyfakivonatot találjuk első helyen. Körüli elül ilyen keretek közt mozog Németalfölddel való forgalmunk is, melyben a behozatali árúk között a csiszolt gyémánt, nyers lenolaj, a kiviteli árúk közt pedig az árpa, gabonaliszt, kemény épület és műfa, torpedók és nyers dohány a fontosabbak. Oroszországból főleg ásványi kenőolajat, beleket, terpentint és mákot hozunk be, oda kivitt árúink soiában pedig a ló- és csikóbőrök, nyers gyapjú, viasz, bor, lokomobilok s 1901-ben az uszályhajók a jelentékenyebbek. Európai Törökország* ból jóformán csak nyers dohányt hozunk be nagyobb mennyiségben, Ázsiai Törökországból szintén nyers dohányt és valloneát, mig kivitelünk úgy Európai mint Ázsiai Törökországba főként a finomított ezukorra szorítkozik. Az Európán kivül fekvő országok közül újabban nagyon megnövekedett Brit-Kelet-