Főrendiházi irományok, 1901. IX. kötet • 244f4. sz.

Irományszámok - 1901-244f4

XXVIÍ Gazdasági helyzetünket hiven jellemzik ezek az adatok. Behozatalunkban a gyártmányok a túlnyomóak, ezekre esik évenkint a behozatalnak mintegy 70—72 százaléka. Ellenben a nyers anyagok aránya rendszerint 18—20, az 1898. évben kivételesen 23.2 százalék, mig a félgyártmányokra évenkint 8—10 százalék esik. Ellenben kivitélünk javarészét a nyers anyagok teszik, melyek aránya valamennyi évben jóval felül van az 50 százalékon. Mindazáltal örvendetes jelenség, hogy a nyers anyagok aránya • határozottan csökkenő irányt követ, s azok rovására a félgyártmányok és gyártmányok kivitele gyarapszik. Nevezetesen a félgyártmányokra esö arány 1891-től 1901-ig 7.36 százalékról 9.73 százalékra, a gyártmányoké 34.64 százalékról B7.94 százalékra növekedett, viszont a nyers anyagoké 58 százalékról 52.33 százalékra szállott le. Arra nézve, hogy a tárgyalt csoportokba miféle árúk tartoznak, az IX. kötet 18—133. lapjain foglalt részletes táblázatok nyújtanak felvilágositást Ezen táblázatok adatai szerint — az 1901. évi adatokat idézve —a behozatali nyers anyagok között a különféle vágó állatok 21.57 millió koronával szerepelnek, a gabonaneműek 14.63 millió koronával, az ásványi szén 33.12 millióval. Tiz millió koronát meghaladó érték van továbbá kimutatva a nyers kávénál, nyers dohánynál, hántolatlan rizsnél és a nyers bőröknél. A félgyártmányok behozatala 1901ben 115.63 millió korona értéket képviselt, mely összeg nagyon sok félig kész iparczikk között oszlik meg. Köztük a különféle fonalak (19.04 millió korona), kikészitett bőrök (35.78 millió korona), a faipar és vasipar félgyártmányai (12 75, illetőleg 12.76 millió korona), továbbá a vegyészeti segédanyagok (9.51 millió korona) a fontosabbak. A gyártmányok között a fonószövő ipar készitményei állanak első helyen 334.58 millió koronával, mely összeghez a pamutszövetek 133.47 millió, a gyapjúszövetek 69.

so millió, a félgyapjúszövetek 15.42 millió, s a selyemszövetek 24.55 millió koronával járulnak. Tizenhárom millió koronát meghaladó érték van továbbá kimutatva a kisebb forgalom számára felszerelt kötő-, himző- és horgolófonalaknál s 15.98millió korona a kötött és kötszövött árúknál. A textilipar gyártmányaihoz csatlakoznak a ruházati és pipere-ipar czikkei 70*74 millió koronával, mely összegből 12-81 millió a kalapokra, 12 39 millió a fehérneműekre, 36*82 millió korona pedig a férfi- és női felső ruházatokra esik. Az érték mgyságát tekintve különben a textilipar gyártmányai után nem a ruházatok, hanem az élelmezési és élvezeti czikkek következnek 82 42 millió koronával. Az ide sorozott czikkek közül a ezukor (l7*io millió korona), a czukrosságok (7 41 millió korona), bor (19*02 millió korona) és a szeszipar gyártmányai (9*75 millió korona) a fontosabbak, A vegyészeti ipar gyártmányaiért s ezek közt főleg finomitott ásványolajért, gyertyáért, szappanért és festékért 38*33 millió koronát fizettünk a külföldnek, a bőripar gyártmányaiért pedig 28"i7 milliót, mely öszszegből magukra a czipőkre 20*62 millió korona esik. A vasipar gyártmányainál kevés hiján 40 millió korona van kimutatva, mely összegből 12*13 millió korona a kovácsolt vasárúkra esik, 4'46 millió korona a pléhárúkra, 4*63 millió a szerszámokra, a maradék a többi vasárúkra. A gépeknél és járműveknél kimutatott összeg még sokkal nagyobb, tudniillik 47*25 millió. Magukért a mezőgazdasági gépekért 8'os millió korona ment ki tőlünk, ezukor-, szesz- és sörgyártási gépekért 829 millió, gőzgépek, ért 4 69 millió s gőzhajókért 3 04 millió korona. A műszerek, órák, hangszerek és apró árúk csoportja 46 62 millió koronával szerepel; itt a műszerekre 9*73 millió koro;ia esett, a hangszerekre 4*12 millió, órákra 5*08 millió, aranyműves-árúkra 6'56 millió, ezüstműves-' árúkra 5*66 millió s végül a gyermekív*