Főrendiházi irományok, 1901. VI. kötet • 244f1. sz.
Irományszámok - 1901-244f1
három esztendőben vett jelentékenylendületet, úgy hogy az 1899. évi kivitel értéke a megelőző 1898. évi kivitel értékét kerék 120 millió koronával haladja meg. Ellenben 1891-től 1898-ig bezárólag nagyon csekély a fejlődés, sőt néhány évben jelentékeny visszaesés is észlelhető, úgy hogy a kivitel értéke, a mely 1891-ben 744*88 millió korona volt, 1892-ben 711*64 millió koronára, sőt 1895-ben 700-92 millió koronára szállott le. A Németországba kivitt árúk sorában, csupán a legfontosabbakat emlitve, ott találjuk : az árpát, malátát, lóheremagot, Ökröket és egyéb vágómarhát, lovakat, eleven és leölt szárnyast tojást, nyers bőröket, nyers szerszámfát, fürészelt faárúkat, barnaszenet, ásványokat stb, de még a felsoroltakon kivül is van számos árú, melyeknél az érték az évi 10 millió koronát meghaladja, élénk bizonyságául a német birodalomba való kivitel nagy jelentőségének. A kivitel nagyságát tekintve, Németország után itt is, mint a behozatnál, Nagy-Britannia következik, mely államban az osztrákmagyar vámterület az 1901. évben 186 89 millió korona értékű árút helyezett el, sőt 1900-ban 201-25 millió korona értékűt. E két év adatai egyúttal a kivitel nagyságának legfelsőbb határát is jelzik; a kor^j^i évek legtöbbjében a Nagy-Britanniába való kivitel nem érte el a 150 milliót, sőt 1892-ben a 100 millió koronát sem. Az ide kivitt árúk sorában a czukor a legfontosabb, mely árú mellett jelentőség tekintetében a többiek' messze elmaradnak, noha azok között is van nem egy árúczikk, mint pl. a liszt, tojás, bőrkeztyük, üvegárúk, stb., melyeknél az évi kivitel 9—10 millió korona értéket képvisel. Az Olaszországba való kivitel szintén az utóbbi években, nevezetesen 1899 óta vett nagyobb lendületet, mely évben annak értéke első izben haladta meg a 140 millió koronát, mig a korábbi éveknél kimutatott legnagyobb érték alig valamivel magasabb 120 millió koronánál. XXIII Olaszország az osztrák-magyar vámterületre nézve főleg a lókivitel s a fűrészelt faáruk kivitele szempontjából bir nagyobb jelentőséggel, de tekintélyes mennyiségű bab, nyers gyapjú, gyapjúárú, selyemgubó, nyers selyem és papirosanyag is kerül innen az olasz piaczra. Francziaországba, meglehetős állandósággal évi 50—60, egynehány évben közel 70 millió korona értékű árú megy ki a közös vámterületről, s az utóbbi négy évben a Törökországba való kivitel értéke is állandóan meghaladja a 60 millió koronát. A fejlődés mértékéül szolgálhat, hogy az 1891. évi kivitel értéke még csak 32*46 millió korona volt. A Francziaországba kivitt fontosabb árúk sorában a donga, fürészelt faáruk, nyers bőrök, fapapirosanyag, bab s ujabban a liszt emlithetők, mig a Törökországba kivitt árúk között a finomitott czukor, kötött gyapjúárúk, sapkák, férfiruházatok és a papiros a legjelentékenyebbek. Szépen gyarapodott 1891 óta az Oroszországba való kivitel is, főleg a nyers szerszámfa, fürészelt faáruk, pirszén, gyapjúfonál, kaszák, gépek és műszerek kivitelének nagy emelkedése következtében. A felsorolt árúk kivitelénél mutatkozó kedvező fejlődésnek köszönhető, hogy mig az 1891. évi kivitel még csak 35*62 millió korona értéket képviselt, addig 1899-ben már 80*90 millió korona volt az oda kivitt árúk értéke. Igaz, hogy a legutóbbi két évben némi hanyatlás állót be, de az ezen éveknél kimutatott érték még mindig jóval magasabb, mint — 1899-et kivéve — a megelőző évek bármelyikében. Ellenben a Rumániába való kivitel, egyes éveknél mutatkozó nagyobb föllendülésektől eltekintve, igazi emelkedést nem képes felmutatni s az 1900. és 1901. évi kivitel körülbelül azon a magaslaton van, a hol 1891-ben állott. Ugyanezt mondhatni a Szerbiába való kivitelről is, melynek értéke 1892 óta csaknem állandóan évi 20 millió korona körül mozog, csupán 1891-ben haladta meg a 30 millió koronát. A Rumániába