Főrendiházi irományok, 1901. VI. kötet • 244f1. sz.

Irományszámok - 1901-244f1

XXI többlet, mint a kivitel is, 1894-ben volt legnagyobb, ennek az évnek eredménye mögött a többi éveknél kimutatott többletek kivétel nélkül messze elmaradnak. Az osztrák-magyar vámterület gazdasági helyzetének megitélése szempontjából érdekes annak vizsgálata, hogy a behozatalban és kivitelben szereplő A behozatalban a nyers anyagok állanak első helyen : ezekre esik 1891-ben a behozatalnak 55-83, 1901-ben annak 58*87 százaléka. À behozatali nyers anyagok között az állat- és növényországból való élelmezési és élvezeti czikkek, nevezetesen a vágóállatok, tojás, kávé, déligyümölcs, nyers dohány és gabona, továbbá az ipari feldolgozás czéljaira szolgáló nyers anyagok, u. m. a nyers bőrök, nyers gyapjú, olajmagvak, nyers pamut, nyers juta, nyers fémek és ásványok, stb. s végül a kőszén és pirszén a legfontosabbak. Az élelmezési és élvezeti ezikkeknek az ipari nyers anyagokhoz való arány körülbelül olyképen alakul, hogy évenkint az összes nyers anyagoknak mintegy 30 százaléka esik az élelmezési és élvezeti czikkekre, 70 százaléka pedig az ipari nyers anyagokra. A félgyártmányok között, melyek aránya különben egészben véve sem nagyon jelentékeny, a különféle fonalak, továbbá a bőripar félgy ármány ai, a zsíros olajok és vegyészeti segédanyagok foglalják le a kimutatott érték legnagyobb részét. Végül a gyártmányok közül, melyekre a behozatalnak évenkint mintegy 27—29 százaléka esik, árúk között mily arányt foglalnak el a nyers anyagok, félgyártmányok és gyártmányok. A VI. kötet 3. fejezetében (a 18—105. lapokon) közölt táblázatok erre nézve részletes tájékoztatást nyújtanak, Azok adatai alapján az 1891., 1896. és 1901. évek főeredményeit a következő kis táblázat mutatja be: mint legjelentékenyebbek: az élelmezési és élvezeti czikkek (bor, sajtok, eledelek, továbbá a pamut-, gyapj

liés selyemárúk, ruházatok, vegyészeti árúk, vasárúk, kőárúk, * gépek és jármüvek s műszerek, órák és apróárúk emlithetők. Nagyon jellemző az évtized alatt végbement változás. A nyers anyagok aránya erősen emelkedett, a gyártmányoké és félgyártmányoké ellenben csökkent. A kivitelnek nyers anyagok, félgyártmányok és gyártmányok szerint való megoszlása egészen más képet nyújt, mint a behozatalé. Itt az első helyet úgy 1891-ben, mint 1896-ban a gyártmányok foglalják el 46*45, illetőleg 1896-ban 45*51 százalékkal, mig a nyers anyagokra az előbb emiitett évben 40-71, az utóbbiban pedig 41*12 százalék esik. Emlitésre méltó jelenség, hogy mig a gyártmányok aránya határozottan csökkenő irányzatot követ, addig a nyers anyagoké s a félgyártmányoké fokozatosan emelkedik, úgy, hogy 1901-ben már több nyers anyag vitetett ki, mint gyártmány. A kivitt nyers anyagok között fontosság tekintetében a vágó- és igásállatok, tojás, gabona, nyers bőrök, fa, I. Behozatal Nyers anyagok . Félgyártmányok Gyártmányok . . ezer koronákban 1891 1896 1901 685.240 780.924 972.902 197.932 221.774 230.955 344.254 408.876 448.78^ száza] okokban 1891 1896 1901 55'83 55'32 58'87 16-13 15-71 13*88 28-. i 28-97 27-is összesen . . . 1,227.126 1,411.754 1,652.612 lOO-oo lOO-oo lOO-oo £ ezer koronákban r t é k százalékokban 11. Kivitel 1891 1896 1901 1891 1896 1901 Nyers anyagok . . . Félgyártmányok . . . Gyártmányok . . . . 640.586 201.944 730.894 636.588 206.942 704-478 818.805 269-260 797-392 40-71 41-12 43'43 12-84 13-27 14 28 46-45 45-51 42-29 1,573.424 1,548.008 1,885.457 100'co 100-oo lOO'oo