Főrendiházi irományok, 1901. VI. kötet • 244f1. sz.
Irományszámok - 1901-244f1
nak a főbb származási, illetőleg rendeltetési helyek szerint való megoszlását mutatják, csupán mennyiség szerint, de a negyedik rovatban közölt egységérték segélyével az. érték is bármelyik tételre nézve könnyen kiszámítható. A származási és rendeltetési helyek részletezésére hat rovat áll rendelkezésre, a mely árúknál a főbb származási vagy rendeltetési helyek , száma hatnál nagyobb, azok egy részének forgalma a lap alján jegyzet alakjában van kimutatva. A származási és rendeltetési helyek között szerepelnek néhol Trieszt, Fiume, Hamburg és Bréma szabadkikötők, továbbá az egyes világrészek is, a mely megjelöléseket oly esetekben kellett alkalmazni, a midőn a közelebbi származási, illetőleg rendeltetési ország nem volt megállapítható. Az adatok Összeállitásánál és az árúk megnevezésénél a behozatali árúlajstrom vétetett irányadóul. Minthogy pedig ez jóval részletesebb, mint a kiviteli árúlajstrom s utóbbitól egyébként is sok tekintetben eltér, gyakran előfordul az az eset, hogy egy-egy árúnál csupán a behozatali forgalom adatai voltak közölhetők, mig a kiviteli adatokat csupán több árúra vonatkozólag összefoglalva lehetett kimutatni. Megjegyzendő továbbá, hogy 1891. óta 1901-ig bezárólag úgy a behozatali, mint a kiviteli árúlajstrom sok változáson ment át, főleg abban a tekintetben, hogy az egy ugyanazon statisztikai számmal jelölt árú-csoportba foglalt árúk a későbbi évek folyamán két vagy több tételre bontattak szét. Ily esetekben az az eljárás követtetett, hogy az illető árúk forgalma azon évig bezárólag, a meddig azok egy tételben voltak összefoglalva, ez összefoglaló tétel szerint, attól az évtől kezdve pedig, a melyben az illető árúknak két vagy több tételre való szétbontása történt, az új részletezés szerint van közölve. * * Főrendi iromány. VI. 1901—19Q6. XVII A táblázatokban foglalt adatok általános jellemzésére a következők szolgáljanak : Az osztrák-magyar vámterület összes külkereskedelmi forgalmának értéke — leszámitva az előjegyzési forgalmat és a tulajdonképeni árúforgalom körén kivül eső nemes fém- és érezpénzforgalmat — a kimutatott évek mindegyikében meghaladja a 2.500 millió koronát, sőt 1897. óta a 3.000 millió koronán is jóval felül emelkedett. A 11 éves sorozatban legkisebb volt a külforgalom 1892-ben, a mikor annak összes értéke 2.69058 millió koronára szállt le ; viszont a legnagyobb 1900-ban, a mely év 3.638*36 millió koronával szerepel. Külön vizsgálva a behozatalt és kivitelt s szembeáilitva azok főeredraényeit, a következő adatokat nyerjük : Behozatali (—) Behozatal Kivitel Kiviteli (+) Év többlet m i 1 1 i ó k o r o n a 1891 1.227-43 1.573.42 + 345*99 1892 1.Í46-M 1.44544 + 200-30 1S93 1.341.42 1.611-09 + 269-67 1894 1.399-98 1.590-95 + 190-97 1895 1.444.90 1.483-62 + 38-63 1896 1.411-57 1.548-01 + 136-44 1897 1.510-B2 1.532-49 + 21-97 1898 1.639-60 1.615-24 — 24-36 1899 1.608-87 1.861-59 + 252*72 1900 1.696-36 1.942-00 -f 245-64 1901 1.652 64 1.885-46 -f 232-82 A lehozatal értéke 1891-ben 1.227-43 millió koronára rúgott, a mely meglehetős mérsékelt s nem is visszaesések nélküli fejlődéssel az 1901-ik évig 1.652*64 millió koronára emelkedett. Az 1901. évi behozatal tehát mintegy 34'6 százalékkal haladja meg az 1891. eredményt, mely növekvés évi 3'5 százalékos gyarapodásnak felel meg. A fejlődés tehát elég mérsékelt, sokkal kisebb, mint a mennyiségé, a mely ugyanezen időszak alatt 68*5 százalékkal nagyobbodott, vagyis évi 6-9 százalékkal. Nem szabad azonban figyelmen kivül hagyni, hogy a mennyiség szerinti gyarapodás legnagyobb része oly tömegárúknak tulaj donitható, melyek ni
