Főrendiházi irományok, 1901. VI. kötet • 244f1. sz.

Irományszámok - 1901-244f1

XV BEVEZETÉS. Az osztrák-magyar vámterület kül­kereskedelmi forgalmáról összeállitott kimutatások az 1891. évtől bezárólag 1901-ig terjedő tizenegyéves időszak forgalmi eredményeit tüntetik fel. A korábbi évek adataira kiterjesz­kedni nem látszott indokoltnak, főleg abból a tekintetből, hogy a kimutatások egységes jellege megóvassék. A közös vámterület külkereskedelmi forgalmára vonatkozó adatok gyűjtése és közzé­tétele ugyanis 1890­ig bezárólag az 1891. óta érvényben álló rendszertől lényegesen eltérő alapokon történt. Igen mélyreható különbségek vannak már az árúk mostani és akkori csoportosí­tása és részletezése között is, s az el­térést csak fokozza az a körülmény, hogy 1890-ig bezárólag a forgalom nem származási és rendeltetési országok, hanem csupán határok szerint részle­teztetett, vagyis csupán az mutattatott ki, hogy az árú melyik ország felé lépett ki, illetőleg melyik ország felől lépett be a közös vámterületre. Az 1890-ig megjelent kimutatások tehát egyik leg­fontosabb kérdésre, nevezetesen a for­galomnak származási és rendeltetési országok szerint való megoszlására nézve egyáltalában nem nyújtanak föl­világosítást. Egy másik fontos tekintet is a mellett szólott, hogy az összeállítások kezdő évéül 1891. év választassék. Ez idő szerint érvényben álló kereskedelmi szerződé' seink és pedig éppen a legfontosabbak, nagyobbrészt az 1890-es évek elején jöttek létre: az 1891. évig visszamenő kimutatások tehát részben azt is hivatva vannak feltüntetni, miképen alakult az osztrák-magyar vámterület külforgalma ezen szerződések hatása alatt. Maguk az adatok, melyeket a ki­mutatások tartalmaznak, a magyar ko­rona országaiban, Ausztriában és a meg­szállott tartományokban egymástól lé­nyegesen eltérő rendszer szerint gyűj­tetnek. A magyar korona országaiban az adatgyűjtés nem a magánszemélyek be­vallásain, hanem hivatalos följegyzése­ken alapszik. Az adatgyűjtést ez idő szerint szabályozó s a m. kir. pénzügy­ministeriun által 1893. évi deczember hó 19-én 88.709. sz. a. kiadott Uta­sitás értelmében a m. kir. vámhivata­lok mindazon árúkról, melyeket akár a behozatalban, akár a kivitelben vagy átvitelben vámkezelnek, u. n. kivonati iveket készítenek és pedig rendszerint az árúkat kisérő hivatalos okmányok, esetleg a felek szóbeli bemondása, vagy az általuk benyujott Írásbeli be­vallások alapján. A kivonati ivek a rendes behozatali és kiviteli forgalomról minden hónap végén, az előjegyzési forgalomról évenkint, az átviteli forga­lomról pedig félévenkint záratnak le s adataik alapján a vámhivatalok össze­sítő kimutatásokat készítenek 2 — 2 példányban, melyeket a m. kir. pénzügy­ministeriumhoz küldenek be. A m. kir. pénzügyministerium a kimutatások egyik példányát az osztrák kereskedelemügyi ministeriumhoz teszi át, a másik pél­dány itteni használatra szolgál. Ausztriában az adatokat közvetlenül a magánfelek kötelesek beszolgáltatni s ott az adatgyűjtést az 1890. évi június 26-án kelt törvény szabályozza. Ezen törvény és az ennek végrehajtása tár­gyában 1893. évi deczember hó 18-án kibocsátott rendelet értelmében a felek a behozatali vagy átviteli forgalomban Vámkezelt árúikról, úgyszintén az általuk

Next

/
Thumbnails
Contents