Főrendiházi irományok, 1901. V. kötet • 243-244. sz.

Irományszámok - 1901-243

sem lehetett a kellő időben megtenni, mert ez az eredeti származási hely egyelőre ismeretlen maradhatott. Ezt a káros visszásságot kivánja megszüntetni a jelzett kiegészítés, a melyből folyólag a jövőben az esetleg előforduló vészbehurczolás miatt elrendelhető forgalmi korlátozás a marhalevélre feljegyzett adat alapján elsősorban csakis arra a járásra fog alkalmaztatni, a honnan a fertőzöttnek bizonyult szállitmány tényleg származik; ellenben a vásártartó községre, vagy a felrakás helyére — a mennyiben ez a fertőzött szállitmány származási helyétől 10 kilométernél távolabb fekvő más járásban van — a korlátozás kiterjeszkedni nem fog. Ezen kiegészítés gyakorlati alkalmazási módját szintén a kiadandó ministeri utasítások fogják részletesen előírni. A sertésforgalom szabályozására vonatkozó ezen különös határozmányokon kívül, miként az már említtetett, az állatforgalomra általában kiható kiegészítések is terveztetnek, a melyek közül legfontosabb és állatforgalmunk zavartalan lebonyolítására nézve legjelentősebb az, a mely a származási hely vészmentességének igazol vonatkozik. A vám- és kereskedelmi szövetség XXI. czikkének eddigi végrehajtási módozatai szerint: »annak igazolása czéljából, hogy az állatok származási hetye vészmentes, a szállítmányokat hatóságilag kiállított származási és egészségi bizonyítványokkal kell ellátni, melyek igazolják, hogy a származás helyén és a szomszédos községekben az elszállítást megelőzött 40 napon belül olyan ragadós betegség nem uralkodott, melyre nézve fennáll a bejelentés igazolása és a mely a bizonyítványokon leirt állatfajra átragad.« Ezt a határozmányt a két állam kormánya ez ideig egymástól eltérően magyarázta. Ugyanis a marhalevélen foglalt egészségi bizonyítvány szövegében az eddigi megállapodásokhoz képest a származási község és az ezzel határos községeknek hivatalból kimutatandó olyan ragadós betegségektől való mentessége igazolandó, a mely betegség a leirt állatfajra átragad. Ezen igazolásra nézve a szóban forgó vészmentesség negyven napos időtartamának melyik naptól való számitása tekintetében a két kormány között fenforgó eltérés arra a kérdésre vonatkozik, hogy mely naptól kezdve számítandó a szóban forgó vészmentesség negyven napos időtartama. A magyar kormány ugyanis azon az állásponton van, hogy az utolsó elhűllási esettől, illetve az utolsó betegedési eset megszűntétől a ragadós betegség hivatalosan megszűntté nyilvánításáig lefolyt idő, a mely többek között a sertésvésznél és a rühkórnál 30 napot, a lépfenénél és sertésorbáncznál pedig 14 napot tesz, ezen negyvennapos határidőbe beszámítandó, úgy, hogy ezen határidő a sertésvész vagy a rühkór hivatalosan megszűntté nyilvánítása után a tizedik napon, a lépfene vagy a sertésorbáncz hivatalosan megszűntté nyilvánítása után pedig a huszonhatodik napon jár le Ezzel szemben az osztrák kormánynak az a nézete, hogy a negyvennapos határidő csak a ragadós betegség hivatalosan megszűntté nyilvánításának napjától kezdve