Főrendiházi irományok, 1901. V. kötet • 243-244. sz.

Irományszámok - 1901-243

megváltoztathatók ne legyenek, biztositja az ezekre vonatkozó részletes megállapodás utolsó pontja, melyben világos kifejezést nyer az, a mi a vámszövetség új XXI. czikkében törvénybe iktatva mondatik ki, hogy t i. azokat a biztosítékokat, melyek ezen megállapodás értelmében a monarchia két állama közt végbemenő állatforgalom akadálytalan lebonyolithatása érdekében kölcsönösen nyújtatnak, egyoldalúan megváltoztatni, vagy módosítani a szövetség egész tartama alatt nem lesz lehetséges. Tehát e megállapodásoknak, illetve e végrehajtási módozatoknak bármilyen módositása csakis a két fél kölcsönös egyetértő kívánsága esetén ós alapján történhetik. A fentiekben ismertetett végrehajtási módozatok kellő részletességgel szabályozzák a monarchia két állama között végbemenő ál latforgalmat. Az 1899. évi szeptember 23-a óta azonban— mint a mely naptól fogva Ausztriával fenforgó viszonyainknak a kölcsönös viszonosságra alapított rendezése értelmében a fent ismertetett intézkedések tényleg hatályba léptek — a gyakorlati végrehajtás folyamán szerzett tapasztalatok elegendő anyagot nyújtottak arra, hogy az új helyzet esetleges h'anyai felderítessenek és az állatforgalom lebonyolítása körül észlelt különböző nehézségek megállapittassanak, hogy azután ezen hiányok ós akadályok az állatforgalommal kapcsolatos állategészségügyi érdekek megvédése szempontjából megfelelő módon pótoltassanak, illetőleg eltávolíttassanak. Az ezen idő alatt szerzett tapasztalatok úgy nálunk, valamint a monarchia másik államában is igazolták ugyan, hogy a végrehajtási módozatok az állatforgalom lebonyolítása körül nagyjában beváltak, a mit a statisztika növekedő tótelei is tanúsítanak, de tényleg azt is felszínre hozták, hogy a végrehajtási módozatok némi pótlásokat, illetve kiegészítést igényelnek. Ausztria ugyanis a lefolyt időszak alatt törvényt alkotott, mely a monarchia másik államának területén a sertósvósznek kötelező irtását tűzte ki feladatul. Ez a törvény a végrehajtására fordított tetemes anyagi áldozatok daczára eddig nem vezetett a kívánt eredményre. Az eredménytelenség okát osztrák részről többek közt azokban a vészbehurczolásokban keresték, a melyek főleg a Magyarországból oda bevitt sertések útján közvetittettek s ezért aztán sok esetben olyan forgalmi korlátozások nyertek alkalmazást a magyarországi származású sertések bevitele ellen, a melyek mezőgazdaságunknak ezt a fontos ágazatát érzékenyen sújtották A fennálló végrehajtási módozatok szerint ugyanis — eltekintve a határszéli közigazgatási kerületekre nézve ragadós betegség fennállása miatt szintén kölcsönösen alkalmazható, állatforgalmi tekintetben azonban kisebb jelentőségű tilalmi vagy