Főrendiházi irományok, 1901. V. kötet • 243-244. sz.
Irományszámok - 1901-244
467 430. Fark vas, lemezlapka. 431. Kovácsolt, hengerelt és húzott vas- és aczélrudak. A bugavas ós a lemezlapka jelenlegi vámja a 259. a) sz. szerint 6*55 és szerződés szerint 5*95 K. A szóban forgó árúk félgyártmányok, melyeket a buczavasból és ingotból készitenek és újbóli izzitással rudakká vagy lemezekké nyújtanak ki. Tehát a bugavas és a leraezlapka már kétszer hegesztett féltermék s mint ilyen jogosan részesülhet nagyobb vámvédelemben, mint az egyszer hegesztett vasfajták, jelesen a buczavas; azonban a jelenlegi állapotot, hogy a szóban forgó gyártmányokat olyan vámok terheljék, mint a hengerelt készgyártmányokat, tovább is fentartandónak nem véljük, hanem olyan vámot javaslunk, mely az egyszer hegesztett vasfajták vámjánál nagyobb, a hengerelt árúkénál pedig kisebb. Tekintettel a gyártásnál fölmerülő csekély anyagveszteségre és kész kiadásokra, a 4-8 K vámot megfelelőnek tartjuk. Az érdekeltség is üy vám kivetését javasolta. A magyar korona országainak vas- és aczélgyárai az 1898, évi iparstatisztikai felvételek szerint 3,327.428 q különféle hengerelt árút állítottak elő, melyből 1,247.764 q a hegesztett és 1,920.330 q a folyasztott vas- és aczélgyártmányokra jut. Ha betudjuk a készleten maradt ingot-aczélt és az aczélöntvényeket, az összes termelés 3,546.983 q-ra rug. A mondott évben a világ kovácsvas és aczéltermelése 238,725.780 q-t tett s ebből az északamerikai EgyesültÁllamokra jut 37-42%, Németországra 24-22%, Nagy-Britanniára 19*55%, Francziaországra 6*17%, Oroszországra 4 80%, Belgiumra 2*73%, Ausztriára 20'9 0 / 0 , Svédországra 1-04%, Magyarországra pedig, mely a vas- és aczéltermelő országok sorában a 9-ik helyet foglalja el, 0*92% jut Ez örvendetes körülményt jórészt annak köszönhetjük, hogy a jelenleg érvényes vámok helyesen voltak megállapítva, mert igaz ugyan, hogy vasfinomitóink, a magas fokra fejlesztett gáztüzelés következtében a kisebb hőhatású és olcsó barnaszenünket a szóban forgó czélra igen jól értékesitik és több telep gyártási költségeit a modern technika követelményeinek megfelelően berendezett hengerművek is csökkentik, mindazonáltal a nyersvas magas önköltségi ára annyira befolyt a hengerelt árúk önköltségi áraira, hogy 1898-ban a kereskedelmi vas métermázsája nálunk épen annyiba került, mint a mennyiért azt a vesztfáliai vasgyárak elárusították. Hogy a vámbelföld termelése a különböző hengerelt és kovácsolt vas- és aczélrudakban a szükségletet elég jól kielégítette, hivatkozhatunk arra, hogy 1897 óta a vámterület és 1899. óta Magyarország külkereskedelmi forgalmának mérlege aktiv lett, az előbbi átlag évenkint 174.919, az utóbbi pedig 101.440 q-val. A kivitel e kedvező konjunktúráit különösen Németország rendkívüli nagy ipari fellendülésének s ennek következtében a vasárúk rendkivüli áremelkedésének tudhatjuk be. Németország fejenkinti nyersvasfogyasztása (a miben a finomított termékek is szerepelnek) 1900 ban 1317 kg-ra emelkedett. (Magyarországé legújabban csak 25—26 kg.) Ha Németországban bármi okból csökkenne a vasfogyasztás, a vasárúk árának erre bekövetkező esése bizonyára károsan halna kivitelünkre, sőt a német hengerművek feleslegeiket a mi piaczainkra is vetvén, csakhamar a behozatali többlet felé billentenék külkereskedelmi forgalmunk mérlegét. 59*
