Főrendiházi irományok, 1901. V. kötet • 243-244. sz.
Irományszámok - 1901-243
szempontjából is mellőzhetetlenül szükséges kölcsönös jog gyanánt egyrészt concedálnunk, s másrészt viszont magunk számára is kikötnünk kellett azt, hogy ilyen esetben az egész szállítmányt, melyben a beteg állat találtatott, a származási helyre vissza lehessen utasítani ; és hogy a kérdéses állatoknak méltán gyanús , számba menő származási helyére nézve az illető betegség iránt fogékony állatfajok bevitelét korlátozó vagy tilalmazó intézkedést lehessen érvényesíteni. De ettől eltekintve, még azért is kívánatosnak látszott a fertőzötten érkezett állatszállítmányok visszaküldésének jogát mindkét fél illetékes hatóságai részére kölcsönösen fentartanunk, mert ily "értelmű intézkedés érvényessége folytán maguk az illető szállítók vannak legközvetlenebbül érdekelve abban az irányban, hogy a szállítmányaik egészségesen érkezzenek rendeltetésük helyére, s ezért első sorban a saját jól felfogott érdekeikre való tekintetből gondosan fognak óvakodni attól, hogy gyanús származású, vagy kétes minőségű állatokat indítsanak útnak. Az alább ismertetendő végrehajtási módozatok tartalmazzák e részben a szükséges correctivumokat arra nézve, hogy ez a jog — felmerülő szükség esetén — mily terjedelemben és mily mértékben lesz gyakorolható akként, hogy ez által a gyanús vidékről származó állatok bevitele, és azokkal ragadós betegségek netán további behurczolása ellen a védelem ugyan megadassék, de azért e czímen kelleténél messzebb menő forgalmi korlátozások ne legyenek érvényesíthetők Ragadós állati betegségek fennállása esetén az illető fertőzött és gyanús területek ellen — az általában érvényes tilalmakon felül (melyek szerint ugyanis valamely ragadós állati betegséggel fertőzött, vagy ilyennel tőszomszódos községekből a betegség megszűntéig, illetve a zár feloldásáig állatot kivitelre bocsátani nem szabad) — némileg messzebb menő korlátozási jogot kellett kölcsönösen kikötnünk, a két állam határán fekvő közvetlenül szomszédos, úgynevezett határmenti járások területeire nézve, hol tudvalevőleg a hatékony ellenőrzés alatt tartható vasúti forgalmon kivül többnyire meglehetősen jelentékeny forgalom szokott kifejlődni a lábon hajtott állatokkal is. Az ilyen határmenti forgalom fölött azonban alig lehetséges — különösen ragadós betegség fennállása esetén — az oly nagyon szükséges hatósági ellenőrzést a kívánatos sikerrel gyakorolni, s igy kölcsönösen módot kellett adnunk mindkét állam területén a legközelebbről érdekelt illető helyi hatóságoknak arra, hogy a közvetlenül szomszédos határmenti járás területén ragadós állati betegségek föllépése esetén az illető szomszédos járásból származó állatok forgalmát megfelelően korlátozhassák Miután azonban — miként az előadottakból kitűnik, és a dolog természetéből is önként folyik — a törvényben csak a most jelzett, általános irányelveket lehetett kifejezésre juttatni : gondoskodni kellett arról, hogy e helyes irányelvek majdan a gyakorlatban ne nyerhessenek esetleg olyan alkalmazást, mely
