Főrendiházi irományok, 1901. V. kötet • 243-244. sz.
Irományszámok - 1901-243
30 Árujegy- és minta oltalom. »1. Találmányok és használati mustrák mindkét állam területén törvényes oltalomban részesitendők.« A szabadalmi ügynek időközben bekövetkezett önálló törvényhozási rendezésénél az volt a szándék, hogy a találmányok, habár az azokra vonatkozó közösség megszűnt és mindkét részről az önálló intézkedés foglalt helyet, mindkét állam területén jövőre is lényegileg az eddig érvényes törvények alapján részesüljenek szabadalmi oltalomban Ennek következtében szükségesnek mutatkozott az 1. pontban biztosítékot szerezni arra, hogy a két állam valamelyikében a találmányi oltalom esetleg oly kivételek alkotása által ne korlátoztassék, a melyek a találmányi oltalomnak mai terjedelmét lényegesen megcsonkitanák, vagyis hogy azon kivételekhez, a melyek az új vám- és kereskedelmi szövetség életbeléptekor érvényben lesznek, illetve Magyarország részéről, a melyek a jelenlegi magyar szabadalmi törvényben beníbglaltatnak, a vámszövetség legközelebbi kilenoz évi tartama alatt nem fognak még további kivételek, azaz a szabadalmazást kizáró újabb okok hozzájárulni; viszont azonban az 1877. évi január 11-iki osztrák szabadalmi törvényben foglalt korlátozó intézkedések sem fognak egyoldalúlag kibővittetni. Ugy ezen pontban, mint a többi pontok szövegében is a »használati mustrák« szavak töröltettek, miután időközben a két állam külön-külön önállólag megalkotta saját szabadalmi törvényét s a szabadalmi törvény keretében a használati mustrák oltalmával, mint önálló oltalommal nem foglalkozott s igy ezen fogalomnak külön felemlitése e helyt értelemzavaró volna. A 4. pontban arra való tekintettel, hogy szükséges volt világosan kifejezni, mely határozmány értelmében bejelentett találmányok oltalmáról van szó, ezen különösen az elsőbbség szempontjából fontos határozat szabatosabbá tétele kedveért a korábbi »ezen czikk értelmében« kifejezés helyett ezen czikk »3-ik pontja« értelmében stb. szövegezés fogadtatott el, A 7-ik pont első bekezdésében a végből, hogy a két kereskedelmi ministerium egyetértésével adott eddigi szabadalmak hatálya és esetleg titokban tartása továbbra is megóvassók, e szó »változatlanul« beszúrandó volt. Minthogy azonban nincs kizárva ezen szabadalmak részbeni érvénytelenítése, a »teljes vagy részbeli« érvénytelenítés kifejezés használása szükségessé vált. Az 1893 : XLI. törvényczikkel módosított XVI. czikk 8-ik pontja töröltetett, miután időközben az új magyar szabadalmi törvény megalkottatott. A XVII. czikkhez. Az árújegy-, mustra- és mintaoltalom szabályozására vonatkozó XVII. czikk teljesen megegyezik az 1898. évi vámszövetségi javaslattal kilátásba vett új szöveggel Ez az új szöveg azonban az e tekintetben fennálló alapelvek órintetle-