Főrendiházi irományok, 1901. V. kötet • 243-244. sz.
Irományszámok - 1901-244
m h » m, Az uj vámtarifa megalkotására •onatkozó rendelkezések. [ ményező intézkedéseket. Az osztrák-magyar vámterület átalános vámtarifájának módosításáról szóló 1899. évi XVI. t.-cz. a fogyasztási adó alá eső árúknak (czukornak, sörnek, égetett, szeszes folyadékoknak és ásványolajnak) vámjait rendezte. Végül az 1899. évi XXI t.-cz. a belföldi czukoradónak, illetve szeszadónak megfelelő vámpótlék szedésére adott a kormánynak felhatalmazást a vámterületre behozott oly czikkek után, a melyekhez , czukor vagy alkohol van hozzáadva vagy a melyek készítéséhez czukor vagy alkohol használtatik fel és a melyekhez hasonló czikkeknek a vámterületen belül való előállításához czukor vagy alkohol nem szerezhető be adómentesen. Ezektől a — vámtarifáink csak némely rendelkezésére vonatkozó — módo itásoktól eltekintve, aZ 1887. évben megállapitott vámtarifa immár több mint 15 éve van érvényben. Ezen másfél évtized óta a nemzetközi árúforgalomban a helyzet a technika terén beállott rohamos fejlődés következtében, mely mellett csaknem napról-napra új czikkek kerülnek forgalomba, továbbá a versenyviszonyoknak — az egyes államok gazdasági éh té( en bekövetkezett fejlődés, a termelési viszonyoknak változása és a közlekedési eszközök tökéletesítése mellett való —• eltolódása és egyéb gazdasági okok követkéz!ében annyira megváltozott és a külföldi államok vámpolitikájában is oly jelenségek észlelhetők, hogy jelenlegi vámtarifánk a megalkotása óta lényegesen változott viszonyok követelményeinek többé nem felel meg s az gazdasági termelésünk érdekeinek megvédésére, valamint arra, hogy nemzetközi kereskedelmi szerződéseink lejártával a külfölddel folytatandó tárgyalások számára érdekeinknek megfelelő alapot nyújtson, többé nem alkalmas. Ezen körülmény már az előbbi kormányt is arra indította, hogy a jelenlegi vámtarifa revisiója iránt a törvényhozásnak előterjesztést tegyen. Az 1898. évi április hó 20-án a képviselőház elé terjesztett és a »magyar korona országai és Ö Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről« szóló 388. számú törvényjavaslat szerint ugyanis a vámés kereskedelmi szövetség IV. czikkébe a következő határozatok lettek volna fölveendők: »Tekintettel arra, hogy a külálíamokkal kötött kereskedelmi és vámszerződéseknek lejárati határideje (1903. deczember 31.) ezen vám- és kereskedelmi szövetség érvényességének tartamán belül esik, a két kormány arra kötelezi magát, hogy tárgyalásokba bocsátkozik egy új átalános vámtarifa megállapítása iránt és azt közös egyetértéssel legkésőbb az 1902. év végéig létre fogja hozni.« »E részben azon szempontot fogják irányadóul venni, hogy a mezőgazdasági és ipari termelés igényei, a mint azok a vámtarifa átalakulása szerint, tekintettel különösen a külföldi fogyasztási piaczokon mutatkozó viszonyok fejlődésére is jelentkezni fognak, egyenlő mértekben vétessenek figyelembe.« »Ha az új végleges vámtarifa az 1 ( J02. év végéig nem volna megállapítható, annak létrejöttéig ideiglenes tarifa létesítendő, melynek megállapításánál ugyancsak az előbbi bekezdésben foglalt szempontok lesznek irányadók.« Ismeretesek a tisztelt képviselőház előtt azok az okok, melyek
